Az egri Gárdonyi Géza Színház május 10-én, szombaton két előadásával szerepel a Csíki Játékszínben. A csíkszeredai közönség 17 órától Visky András: Megöltem az anyámat című identitásjátékát tekintheti meg a Hunyadi László Kamarateremben. Jegyek ára 12 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 9 lej.

19 órától a nagyteremben Gárdonyi Géza: Annuska című vígjátékát nézhetik meg. Jegyek ára 15 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 9 lej. Helyfoglalás a 0266 -314472-es vagy a 0751 – 039026-os telefonszámokon.

Visky András: MEGÖLTEM AZ ANYÁMAT (TIRAMISU)

A darab valóságalapját egy igaz történet adja. Bernadett, aki Irén, de Judit szeretne lenni, a 80-as évek Romániájának kegyetlen árvaházi körülményei között arra keresi a választ, hogy ki is ő? Kik a szülei, kitől mit örökölhetett, és egyáltalán miért kitaszított?

A közös árvasorban ismeri meg Csipeszt, aki a barátja, szövetségese és társa lesz. Ő tanítja meg a kővé változtatás rituáléjára, mely tulajdonképpen menekülés a valóság elől. A játék véresen komoly és Bernadett életben maradásának feltétele. Ezzel lehet száműzni Soha országába mindazokat az embereket, akik fájdalmat okoztak. Nincs, aki ne hordozna magában köveket, azaz tetteket, arcokat, mondatokat, bántásokat, melyeket ő idézett elő és olyanokat is, melyeket elszenvedett.

Csipesz az, aki a szeretet erejével segít helyrebillenti az egyensúlyt jó és rossz megítélésében, és mint védőangyal végigkíséri Bernadett életét a földön és azután is, azután is, azután is…

A darab szereplői olyanok, akiket nem angyalként látunk a világban, hanem kényelmetlen jelenlétként, akik élesen metszett tükröt tartanak elénk. A lelkiismeretünkre apellálva felelőssé tesznek bennünket embertársaink sorsának megértésében, befolyásolásában és elfogadásában.

Gárdonyi Géza: ANNUSKA - vígjáték

Ha lehet képzőművészeti fogalmat színházi értelemben is használni, Gárdonyi Géza műve „impresszionista” alkotás. Olyan zsánerdarabról van szó, amely nyár eleji  falusi idill hangulatát kelti, s szereplői jellegzetesen békebeli vidéki emberek.

Helyszínül egy udvarház verandája, kertje, udvara szolgál, ezt a világot népesítik be a falusi-kisvárosi értelmiség képviselői: a kisbirtokos Nagyistván Péter oldalán felesége: Anna, s lányuk: Annuska. Látogatóba érkezik Sárika, Annuska barátnője - a közeli kisváros postamesterének lánya - de a történet részese a kántortanító, a falusi jegyző, a plébános, s nem utolsósorban a közelben lakó nagybirtokos és annak nevelt fia is.

Annuskát és Sárikát egyaránt ekkor érinti meg az első szerelem érzése, amely elsősorban Annuskát állítja válaszút elé: döntenie kell magára rótt kötelezettsége és a világi boldogság között. A kora nyári napfényben, zsongásban összekuszálódnak, majd kisimulnak a mese szálai. Ha a színpadi valósághoz és atmoszférához illatokat is használni lehetne, akác- és virágillat borítaná a színpadot és nézőteret egyaránt…

Székely László Kossuth-díjas díszlettervező szimbolikus, mégis erőteljesen jellemző képi világot teremt: a színpadot pázsitszőnyeg fedi, körben ligetes erdő. Egy kúria oszlopsoros homlokzata sejlik fel, a verandán nagyasztal, lóca, a kertben fonott garnitúra… a jelmezeket tervező Pilinyi Márta az idősebb korosztályt képviselő szereplőket a XIX. sz. utolsó éveinek magyaros viseletébe öltözteti, a fiatalok már a XX. sz. első éveinek divatját viselik. Aldobolyi Nagy György zeneszerző hegedűre, klarinétra, és pianínóra komponált dallamai egy rég letűnt kedves világ dallamait idézik.