Egyedi ékszerek és génmódosított sejt a Várban
Ezüst, acél, bronz ékszereit, kisplasztikáit állította ki Marosvásárhelyen a Vármúzeumban Rozsnyai Béla, marosvásárhelyi születésű, jelenleg Budapesten élő képzőművész.
A várban, a Maros megyei múzeum kiállítótermében többnyire ezüst ékszerek, acél és bronz nyakékek, gyűrűk, karperecek láthatók.
A tárló közepét egy tiszafa ékszer díszíti, zöld féldrágakővel. Az alkotó a maszol.ro-nak elmondta, előfordul, hogy kérésre készít ékszert, amelyhez megrendelőitől féldrága köveket is kap. A megrendelő alkatához, személyiségéhez formázza az ékszereket.
„Nagyon sok ötletem van, amit mind meg akarok valósítani, készen akarom látni. A kövek színét, mintáját, formáját, csíkozását mind figyelembe veszem" – mondta az ékszertervező, hozzátéve, hogy többnyire eladja az alkotásait, de ami nagyon közel áll a szívéhez, azt megtartja.
Előfordul, nem ritkán, hogy szembetalálkozik a saját ékszerével, megtörtént, hogy egyiket-másikat húsz év után látta viszont egy vele szembejövő hölgy nyakán. „Felismertem és rácsodálkoztam, hogy az az én ékszerem. De az illető nem tudta, hogy én készítettem azt."
Tengeri rózsa, medúza, mécsestartó, bronzból készült, Atlantisz címet viselő szobor. „Nálam a szobrok szobrot szülnek, amíg dolgozom egy ötleten, máris támad egy-két, vagy három másik ötletem. Ezeket lerajzolom, de amikor hozzájuk fogok, megint csak új ötleteket szülnek, amik közül már válogatnom kell" – mondta az alkotó, aki bemutatta az Atlantiszhoz kapcsolódó Legenda I, II, III című alkotásait is. Mint mondta, nagyon foglalkoztatja az Atlantisz története, illetve más, régi civilizációk is.
A belső terem egyik tárlójában látható az a kisplasztika, ami a stockholmi Karolinszka tudományos intézet díjának mintadarabja. A Rozsnyai-alkotás egy-egy darabját rendszeresen a világ legjobb génkutatói kapják. „Ezelőtt 12 évvel készült el az első darab. Ott tudták, hogy késztek kisplasztikákat és felkértek, hogy készítsem el ezt a darabot. Elég hosszas egyeztetés után a bizottság elfogadta ezt a formát, és azóta én készítem" – idézte fel a márvány talapzaton álló csírahólyagot ábrázoló mű történetét, amely azt jelképzei, hogy hogyan módosul a sejt, ha genetikai módosítást végeznek rajta.
Rozsnyai Béla Marosvásárhelyről 1988-ban telepedett át Magyarországra, onnan Dániába, ahol több mint tíz évet élt. Azt követően két évet Máltán töltött, majd 11 évvel ezelőtt Budapesten telepedett le. Közben számos kiállítása volt, díjakat, elismeréseket kapott.