A Látó szépirodalmi folyóirat jelenlegi és egykori szerkesztői olvastak fel vasárnap este a marosvásárhelyi, 100 éves Kultúrpalota tiszteletére szervezett irodalmi esten.

A pódiumon ülő szerzőket – Szabó Róbert Csaba volt főszerkesztő-helyettest, Vida Gábor és Láng Zsolt szerkesztőket, Markó Béla és Gálfalvi György volt főszerkesztőket Kovács András Ferenc, a Látó jelenlegi főszerkesztője mutatta be a Kultúrpalota kistermében a közönségnek. Mint mondta, a folyóirat szerkesztői a decemberi lapszámban kötelesek saját szöveggel részt venni, ezekből olvastak fel a vasárnap esti rendezvényen.

A főszerkesztő felidézte a Látó indulását, az Igaz Szó átalakulását 1989. decemberében, majd átadta a mikrofont Szabó Róbert Csabának, aki főszerkesztő-helyettes volt a lapnál, ám amióta a Látót fenntartó megyei önkormányzat úgy döntött, hogy nincs szükség főszerkesztő-helyettesre, megszűnt ez az állás.

Szabó Róbert Csaba A vörös kanapé titka című prózai írását olvasta fel, amelyet akkor írt, amikor 2012-ben egy osztrák képzőművész, aki egy vörös kanapéval bejárta a világ különböző helyeit, melynek során Romániába is ellátogatott kilenc településre, és kilenc írót, költőt kért fel, hogy elkísérje őt. Romániában egyetlen magyarként a Látó szerkesztője kísérte őt, részesévé válva több olyan kalandnak is, amit a hatóságok, a rendfenntartó erők okoztak. Például kiderült az, hogy engedély nélkül nem lehet képzőművészeti alkotásokat létrehozni közterületen, de performanszokat, vagy olyanszerű megnyilvánulásokat szervezni sem.

Vida Gábor a Kultúrpalotáról szóló írását olvasta fel. „A Kultúrpalotáról szól, de amikor írtam arról az egykoriról szólt, most pedig ebben a Kultúrpalotában olvasom fel, kísértést érezve, hogy lábjegyzetekkel lássam el az írást” – mondta a szerző, az idősíkokra, azokra a kis, szinte észrevétlen történésekre utalva, amelyek végigkísérték a palota 100 éves életét, a marosvásárhelyi kuplerájból kiindulva. „Az idén volt száz éves a Kultúrpalota, jövőre 100 éve lesz annak, hogy kitört az első világháború. Kultúrpalotákat azóta sem építettek” – zárta Vida.

Markó Béla, mielőtt Csatolmány című legújabb verseskötetéből olvasott fel, azt az időszakot idézte, amikor az Igaz Szóból Látó lett, Batsányi János Látó című verséből ihletődve. „Vidulj, gyászos elme! megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág.” – idézte Batsányi 1791-ben írt A látó című versének sorát, amely sokáig a folyóirat belső címlapján szerepelt.  “Szívszorongva vártam, hogy mikor bizonyul hazugnak e mi jóslatunk” – fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy pontosan 87 esztendőnk van, hogy a 100 éves Látót ünnepelhessük.