Épített örökségünkről Marosvásárhelyen

A Kárpát-medence épített örökségéről, annak megújításáról, restaurálásáról, további tennivalókról beszélt Sebestyén József, a “Közös tér – közös kárpát-medencei megújuló épített örökség” című kötet szerkesztője. Vetített képes előadásában többek között a marosillyei Veress-bástyáról, a szárhegyi Lázár-kastélyról, az altorjai Apor-kúriáról, a mikházi Ferences-kolostorról beszélt.

Kedd este a Bernády Házban Nagy Miklós Kund házigazdaként mutatta be az egybegyűlteknek a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központjának igazgatóját, Lakatos Mihályt és Sebestyén József szerkesztőt, akik Marosvásárhelyre is elhozták a 60 objektumot bemutató, angol és magyar nyelvű kísérőszöveggel ellátott, nagyon sok illusztrációt tartalmazó kötetet. A hasznos kiadvány végén egy regiszter is található valamennyi munkatárssal, a kutatók, restaurátorok, muzeológusok, kőművesek névsorával, akik valamelyik műemlék helyreállításánál dolgoztak.

Lakatos Mihály úgy jellemezte Sebestyén Józsefet, mint aki “a kőhalomból akar várakat helyreállítani”. A kötet tíz év munkáját foglalja magába, azt az 1998-2006/2008-as korszakot, amikor a kárpát-medencei épített örökség feltérképezésén és helyreállításán dolgoztak az akkori magyar kormány által kezdeményezett projekt keretében. 

„Az akkori kormány 1998-ban elhatározta, hogy elindítja a műemlékvédelmi programot” – ismertette a nagyszabású tevékenység kezdetét a könyv szerkesztője, aki kitért e program szükségességének előzményeire is, vagyis azokra a rendeszerváltás előtti, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján tapasztalható rombolásokra, amelyek megpróbálták eltötölni a föld felszínéről a magyar múlt, a magyar kultúra épített emlékeit. Romániában a falurombolás, Szlovákiában az átépítések módszerét választotta erre a kommunista hatalom.

A rendszerváltást követően azonnal összeültek a szakemberek és keresték a megoldást a további rombolás elkerülésére, például ’90 februárjában Sepsiszentgyörgyön tartottak egy tanácskozást, aztán Hollandiában tekinthettek be a műemlékvédelembe.

Az 1998-ban indított projektnek három irányelve volt: a preventív örökségvédelem, az állagmegőrzési, felújítási és helyreállítási projektek, és az operatív műemlékvédelmi tevékenységek eredményeinek közzététele. A közzététel kiállítás formájában, illtve a kötet megjelentetése és ismertetése által történik, nem csupán a magyarok lakta vidékeken, de az Európai Parlamentben, valamint Európa különböző városaiban is.

Sebestyén József bemutatta a feltérképezett és helyreállított műemlékek közül a sepsikilyéni unitárius, a gelencei római katolikus, a mikházi ferences templomot, a szárhegyi Lázár-kastélyt, a miklósvári Kálnoky-kastélyt, a marosillyei Veress-bástyát, amely 2008 óta Bethlen Gábor emlékház. Beszélt a huszti, abaújszivai, bádoki, borsi, őraljaboldogfalvi, marosszentimrei műemlékek jelentőségéről, a közösség felelősségéről, valamint arról is, hogy a munkának nincs vége, további feladatok várnak a műemlékvédőkre.

 

Kimaradt?