banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Záróra? – bemutatták a Várad folyóirat decemberi lapszámát

Várad kulturális folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület szervezésében december 18–19-én tartották meg online a 12. Nagyváradi könyvmaratonnal összevont HolnapFesztet. A világjárvány miatt idén az online térbe kényszerült programsorozatot a Várad 12. lapszámának bemutatójával zárták a folyóirat munkatársai.

Bár rendszerint írásban mutatják be a lapot, a sorsát befolyásoló legújabb események miatt egyfajta gesztusnak szánták azt, hogy az új lapszámot ilyen formában tárják az érdeklődők elé – mondta bevezetőjében Szűcs László főszerkesztő.

A szerkesztőség munkatársai, Tóth Hajnal (a lap kultúra rovatának munkatársa), Kemenes Henriette (költő, a lap szerkesztőségi titkára, aki a legfrissebb lapszámban a művészet rovat anyagának volt a fordítója) és alulírott (Fried Noémi Lujza, a lap társadalom rovatának felelőse – szerk. megj.) társaságában jelentkezett be a beszélgetésbe. Tasnádi-Sáhy Péter (az irodalom rovat szerkesztője) és Simon Judit (kritika és esszé rovat szerkesztője) online kapcsolódott be a lapszám bemutatásába.

Szűcs László azt is elárulta, a héten ugyanaznap került ki a csíkszeredai, illetve a Nagyvárad melletti nyomdából a Várad és a Biharország közéleti havilap decemberi lapszáma, nagyjából abban az időben, amikor a Bihar Megyei Tanács a Várad folyóirat jogi önállóságának megszűntetéséről szóló határozatát megszavazták.

Irodalom és művészet

Az első oldalon a lap irodalmi anyagai kaptak helyet, így Tasnádi-Sáhy Péter az aktuális lapszám szerzőinek bemutatása mellett a rovat szerkesztéséről is beszélt. Az elmúlt három évben, mióta a rovatot szerkeszti, azon elv mentén dolgozott, hogy a váradi, bihari szerzők elsőbbséget élveznek, s ehhez még hozzákapcsolódott több szilágysági, szatmári és Temes megyei szerző.

Tasnádi-Sáhy Péter kifejtette, hogy ő aktív szerkesztő, változtatásokat javasol vagy kér a szövegben. Az Élő Várad Mozgalom létrejöttére is kitért.

„Az is csodálatos, hogy a fiatal, posztmodern városi költőktől a nyugalmazott falusi református lelkészig nagyon széles spektrumon mozognak ezek a művészek. Nem gondolnám, hogy egyfajta ízlést képviselnénk, sokszor az én személyes szűk ízlésemen is túlmutatnak ezek a választások” – mondta a szerkesztő, aki hozzátette: a prioritások második körében a romániai magyar szerzők, és – leginkább Mihók Tamásnak köszönhetően – romániai román szerzőktől műfordítások szerepelnek, s ezeket követik a más tájegységeken élő határon túli és magyarországi szerzők.

Ebben a lapszámban Nagyváradról Fábián Judit, Budapestről Debreczeny György és Juhász Zsuzsanna, Temesvárról pedig Orbán Enikő közöl, majd Borbíró Bíborka (Békéscsaba), Galda Gábor Attila (Eger) és Irlanda Kristóf (Miskolc) következik, de Száraz Pál (Nagysurány, Szlovákia), Szilágyi András (Békéscsaba) és Pilizota Szandra (Dunaújváros) írása is megjelent a lapban.

Művészet rovatot Ujvárossy László állítja össze, ebben a lapszámban érdekesség Ana Adam kiállító és Ami Barak kurátor beszélgetése, amelyet annak fordítója, Kemenes Henriette ajánlott az olvasók figyelmébe. Ana Adam Hunyad megyei képzőművész Ami Barak kurátorral előbbi munkáiról, inspirációról beszélnek. Mitikus szereplők, mint a boszorkány vagy az óriás alakja jelennek meg a műveken, beszélnek a maszkulinitásról és a nőiességről, arról hogy patriarchális társadalmunkban mennyire visszaszorítják a nőiséget, illetve a születés és a halál közötti párhuzamot is kifejtik.

Kritika, esszé, kultúra, társadalom

Továbblapozva az Esszé rovat következik, ennek többnyire állandó szerzői vannak. A decemberi lapszámban Lakatos Fleisz Katalin írását olvashatják, a Tandem rovatban Magyari Sára, ennek ötletgazdája ezúttal Kolumbán Adriennel értekezik karácsonyi jelekről és titkokról – mondta Szűcs László, Simon Judit pedig felidézte a rovat létrejöttét.

Kultúra rovatban Bakó Endre értekezik az önreflexióról Dutka Átkos költészetében, Tóth Hajnal pedig a Covaciu Norbert novelláskötetének online bemutatójáról, Kerekes Gyöngyi képzőművésznek a Körösvidéki Múzeumban január 27-éig látható Belső lépcsők című tárlatáról ír.

Utóbbiról Tóth Hajnal elmondta, hogy a novemberben megnyitott, mintegy 32 évet átfogó retrospektív kiállításon installációk, vegyes technikával készült festmények, akvarellek és rajzok láthatók. A természet, a harmónia szeretete, az Istenkeresés is jelen van a kiállítás anyagában, amelyeket öt alkotói korszakra osztottak, ezek a Herbárium, Egyensúly keresése, Változások könyve, Spirituális kertek – Íriszek és a címadó Belső lépcsők.

Társadalom rovatban Nagy Béla előző nap a Könyvmaratonon bemutatott Én maradok. A diktatúra utolsó három éve című könyvének Szőcs Géza nagyváradi versenyvizsgájáról szóló részlete mellett alulírottnak az Etnikumközi Monitor 2020 készítőivel, Kiss Tamás szociológussal, Székely István Gergő politológussal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatójával és Toró Tibor politológussl, szociológussal, a Sapientia EMTE oktatójával, a Bálványos Intézet kutatási vezetőjével készített hármas interjúja szerepel. Ők kutatási módszerekről és eredményekről, az azok nyomán kirajzolódott nyelvi megkülönböztetésről egyaránt beszéltek, bár az anyag készítésekor még nem volt nyilvánvaló, hogy ez szomorú aktualitása a témának a folyóirat életében.

Kritika rovatban Simon Judit jelentkezett a Szigligeti Színház Hamlet előadásának kritikájával, aki a lapszámban olvasható film- és könyvkritikákról is szót ejtett. A filmkritikát e számban Beretvás Gábor debreceni egyetemi tanár jegyzi, mellette Bozsódi-Nagy Orsolya, a Szigligeti Színház irodalmi titkára jelentkezik még rendszeresen filmkritikával, a könyvkritikát pedig Pap István újságíró jegyzi, aki az Istoria Bihorului (Bihar története) című kötetet elemezte részletesen.

A lapban Demény Péter szokott még esszékkel és könyvkritikákkal jelentkezik, de Fám Erika és Mikola Emese is nagy szeretettel ír a lapnak – mondta Simon Judit, aki hozzátette: nagyon büszke arra, hogy a szerzők, alkotók megkeresik a Váradot.

Az est végén Szűcs László arra kérte munkatársait, foglalják össze, mint jelent számukra a Várad, majd azzal zárta a programot, hogy ígéretet tett: nem hagyják magukat. A szombat délutáni könyv- és lapbemutatók ide kattintva láthatók, szerkesztett formában pedig a folyóirat YouTube-csatornáján.

Kapcsolódók

Kimaradt?