Egy könyv, amelyben hét estén keresztül felcserélődnek a lurkó-szülő szerepek, és a gyerek mond mesét az apának. A Mentor Könyvkiadó frissen megjelent kötete, a Manófittyem naplójának bemutatója volt az online térben zajló 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár egyik péntek  délutáni programpontja.  

A könyv szerzője Soós István író, rendező, könyvkiadó, illusztrátora pedig Kiss Bora színművész, illusztrátor, velük beszélgetett a kötetről Kovács András Ferenc költő.

„Első kötetem a Cincen Ficc kisegér kalandjai voltak, ezt követően írtam meg Manófittyem naplóját, amely már ugyanannyira szól a felnőtteknek, mint a gyerekeknek. A történetet úgy meséli egy kislány, hogy a szerzőt használja szócsőnek, illetve úgy írja a szerző, hogy a gyermeket használja szócsőnek. És lényegében mindkettőjük számára tanulságos tud lenni, legalább is én igyekeztem ezt szem előtt tartani” – mesélte a beszélgetés elején a szerző.

Kiss Bora számára ez volt az első meséskönyv, amelyet illusztrált, és bevallása szerint a történet olvasása során rengeteg olyan dolog jutott eszébe, ami még őrá is jellemző volt kiskorában, mint például az ujjszopás. Ezt Kovács András Ferenc azon kérdésére adta válaszként, hogy mennyire ismerte fel a munka előkészítése során a gyermekproblémákat, a saját gyermekkorát vagy a szülők problémáit.

„A könyvet elolvasva rengeteg dolgot kérdeztem István kislányáról, hiszen belőle inspirálódtam. Ez a legelső mesekönyv, amit illusztráltam, Dolgoztam még kifestős rövidebb könyvön, illetve gazdasági könyvet is illusztráltam egyszer” – mesélte Kiss Bora.

A könyvben nyolc mese olvasható, és már az elején kiderül, hogy mi a kerete a történeteknek. Kovács András Ferenc szerint „mozgékony” nyelven megírt könyvet tarthat az olvasó a kezében, sokszor még a szleng szavak használatával is él az író. Képi világa friss, derűs és mosolygós, amelyben tátával beszél Manófittyem. Derűs hangulatú könyvhöz, derűs illusztrációk kapcsolódnak, tizenhét cseppen keresztül kicsöppen egy család és Csúzli kutya története.

A könyv egyféle utazás is, amelyben a gyerekek megtanulják, mit lehet és mit nem. Az illusztrátor a könyvet mindenkinek ajánlja, hiszen véleménye szerint a mese mindenkié, ugyanis a világirodalomban a mesekönyvek is fontos szerepet játszanak.

Soós István szerint a mese nem napszakfüggő, nem korfüggő és nem helyzetfüggő, a mese az mese. A történetmesélés így egyfajta játék, és jó mókát is lehet csinálni abból, hogy apa leül mesélni. Azoknak az embereknek ajánlja ezt a könyvet, akik félre tudják tenni a hétköznapok gondjait és ebből mókát tudnak kreálni, történeteket tudnak mesélni, ez a legjobb játék.

Kovács András Ferenc kedves gondolattal zárta le a könyvbemutatót: a világ nem egyszínű, hanem sokszínű, nem savanyodott, kedvetlen és buta felnőtteké, hanem a világ a gyerekeké, és ebben a sokszínű a világban, minden gyerek egy külön világ.