Igazságos volt, babérkoszorút viselt és hosszú-hosszú orra volt – magyarázták a János Zsigmond Unitárius Kollégium előkészítősei, amikor Mátyás királyról kérdeztük őket. Mindannyian tisztában voltak az 577 éve született király közismert jellemzőivel, mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, miért nevezhetik Kolozsvárt kincses városnak, és mit tennének ők, ha mostanság léphetnének Mátyás király szerepébe.

Az előkészítős kisdiákok Mátyás királyról rajzolgattak, amikor az osztályukba léptünk: volt, aki harc közben ábrázolta a nagy királyt, mások a szőlősében vagy a kolozsvári bíró társaságában jelenítették meg, de akadtak olyan tanulók is, akik – a kolozsvári szoborcsoportból inspirálódva – a lován láttatták az igazságost. Nem riadtak vissza a kamerától és a mikrofontól, sorra jelentkeztek, hogy elmondhassák, szerintük milyen lehetett az 577 éve született Hunyadi Mátyás .

A közismert jellemzői mellett, miszerint hosszú volt az orra, álruhában járt, babérkoszorút viselt és igazságos volt, lelkesen sorolták fel azt is, miként viszonyulnának az emberekhez, ha ma léphetnének Mátyás király szerepébe. Enni adnának a szegényeknek, segítenék az embereket, aranyat osztogatnának, és mindenüket odaadnák nekik – magyarázták csillogó szemekkel.

A kincses városról elmondták, minden bizonnyal azért nevezhetik így Kolozsvárt, „mert itt született Mátyás király” vagy talán azért, mert Kolozsváron „sok igazságos és szeretetteljes ember él”. Akadt olyan nebuló is, aki arra esküdött, „a kincses város volt az első, amit feltaláltak”, innen ered a megnevezése.