Rendhagyó előadással zárja a 2019-es esztendőt a Csíki Játékszín. A gála című előadás műfaja az alkotók szerint nonverbális örömjáték, amely társadalmi és színházi szatíra egyszerre. Az előadás során bemutatott jelenetekben néző és alkotó egyaránt magára ismerhet és lehetőséget ad, hogy felhőtlenül nevessünk önmagunkon, egymáson és a bennünket körülvevő világ dolgain.

A zene és a tánc nyelvén szól a nézőkhöz a csíkszeredai társulat legújabb, bemutatás előtt álló darabja. A beszédet nélkülöző előadás alapötletét az 1983-ban bemutatott francia film, A bál adta, az alkotás folyamatában azonban teljesen eltávolodtak végül a filmtől és önálló, egyedi produkció készült. Minderről Kányádi Szilárd színházigazgató és Györfi Csaba, az előadás rendező-koreográfusa számolt be csütörtöki sajtótájékoztatójukon.

Kányádi Szilárd elmondta: egészen biztosan egyedi és rendhagyó történet lesz ez az előadás a Csíki Játékszín működésének történetében. Az igazgató szerint a történetben mindenkinek lehetősége lesz magára ismerni egy kicsit, igaz ez nézőkre és alkotókra egyaránt. A gála központi összetartó eleme a humor, valamint a zene és a testjáték – árulta el Kányádi Szilárd. Az igazgató kiemelte: a próbafolyamatok a stábot is nagy feladatok elé állították, amely során „fel kellett mérni, mennyire vagyunk nyitottak az újra”.

Györfi Csaba rendező-koreográfustól megtudtuk: bár ez a tizedik önálló rendezése, ez az első alkalom, hogy teljesen saját forgatókönyv alapján dolgozott. A rendező szerint a darab nélkülöz minden verbalitást, vezető elve a testi humor: „a test játéka sokkal több mindent képes kifejezni, mint a szavak” – fogalmazott. Az előadásban olyan társadalmi kérdéseket dolgoztak fel, mint a hit kérdése, az alakoskodás, az átváltozás és arra keresik a választ: melyik is lehet egy-egy ember igazi arca? A színpadon zajló események során az emberek megismerik egymást és sorra vetik le magukra öltött maszkjaikat.

Nagy hangsúlyt kap A gálában a mozgáson kívül a zene. Az előadásokon hattagú zenekar játssza élőben erre az előadásra írt „egyedi és erős” színházi zenét, amelyet Boros Csaba szerzett. Az előadás a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.