banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Árvalányhaj - Szőcs Petra: Déva

Déva, a kolozsvári születésű Szőcs Petra első nagyjátékfilmje az amúgy verseket is író rendezőnő költői vénáját idézi leginkább a nézők elé.

Déváról a ballada jut leginkább a magyarországi ember eszébe, de ott általában nem társul a szóhoz földrajzi élmény. Erdélyben persze inkább kötődik Dévához képiség (az itteniek ismerhetik például a dombtetőn a várat, vagy a román városok jellegzetes blokkjait), sőt, azt is tudják többnyire, hogy Böjte Csaba, azaz a Szent Ferenc Alapítvány működtet itt árva gyerekeknek egy otthont. A film nemcsak hogy közvetíti ezt az információt, hanem modellezni is igyekszik az ottani helyzetet. Dokumentumfilmes elemek – ha tetszik, home videók –, azaz a valóság képkockái ugyanúgy megtalálhatók benne, mint szürreálisan ható képek, vagy valamiféle csodára, boszorkányságra való utalások. Mondhatni a mágikus realizmus világát leegyszerűsítetten, „épphogycsak” idéző mű. Végre egy női árulástörténet – hozsannáznak a rövid beharangozók. Holott Szőcs filmje több ennél. Több, mint ismert kapcsolati állapotok női szereplőkre való átírása. Több, mint a Fiúk a rács mögött vagy akár az Egy lépéssel az angyalok mögött problematikájának átkonvertálása. Már csak azért is, mert az árulás nem külső kényszer hatására történik meg, hanem minden különösebb presszió nélkül csak úgy belesodródunk. Nem is tudni igazán, ki a felelős érte. A tudat? A tudatalatti? A Déva emellett magában hordozza a nőiség keresésének ábrázolásait. Megvan benne a kvázi testvéri kapcsolat a barátnők között. Egymás fésülgetése. Vagy az idősebb lány barátságára vágyása, a felnőtt nő utánzása. Sminkelési próbák, a nőies mozgás elsajátítása. Az idős nők fiatalodási kísérletei a fodrásznál. De mégsem zárható ennyivel rövidre az elemzésem.Déva nem mellesleg az első olyan magyar film, melynek forgatókönyve elnyerte a velencei Biennale College gyártási támogatását. Persze Szőcs Petrának nem ez az első elismerése, hiszen a 2014-ben készült A kivégzés című kisfilmje Cannes-ban is debütált, illetve díjat nyert a Szarajevói Filmfesztiválon. Említésre méltó az is, hogy a 2016-os Csoszogj úgy című rövidfilmje nyerte el a 16. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle fődíját. Filmjeinek témái, szereplői, helyszínei, nyelve alapján bátran állíthatjuk, hogy Szőcs Petra, habár jó ideje elhagyta szülővárosát, hiszen javarészt Budapesten él, filmjeivel gyakran hazabeszél. A Déva forgatókönyvét, akárcsak A kivégzését, nem más jegyzi Szőcs mellett társzerzőként, mint Nagy V. Gergő. A két alkotó – a közös filmek alapján bátran kimondhatjuk – jó hatással van egymásra. A Déva felfogható némiképpen A kivégzés továbbfejlesztéseként, és nem csak mert albínó lány játssza mindkét film főszerepét. Bár meglehet, hogy itt erősnek hathat a „játssza” kifejezés: sem A kivégzésben szereplő Moldován Kató, sem pedig a Dévában megjelenő Nagy Csengelle nem próbált gyerekszínész. Szőcsék mintha ragaszkodnának az albínó karakterhez, vagy legalábbis a kivételes szőkeségekhez, és ehhez igazítanák a fikciós filmek szerkezetét. A kivégzésben az albínó kisiskolás lányt azzal keseríti el az iskolatársa, hogy „nincs is anyád”, míg a Dévában egy árvaházban láthatjuk az albínó kamaszlányt. Mi több, a Déva kezdő képsorain is mint kislány tűnik fel a főszereplő egy archív videofelvételen, aki mint gyerek próbálja feldolgozni az anya elvesztésének helyzetét. Közös még a gyilkosság gondolatát ízlelgető epizód is, hiszen A kivégzésben az Orsit alakító Moldován Kató egy ollóval sújt egy fiú felé, majd a Dévában a Kató néven futó Nagy Csengelle egy nagyon hasonló esetről tesz említést. Olvasd tovább a Filmtetten!

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?