Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek.

Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amit Oroszország „szisztematikusan lerombolt”.

Oroszország „mindent tönkre tesz, hogy nehezebben vészeljük át a telet”, és hogy Ukrajna ne tudja kibontakoztatni gazdasági képességeit – húzta alá Zelenszkij.

Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy „platformot”, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét. Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban – húzta alá Volodomir Zelenszkij.

Mindennek finanszírozásához fel kell használni a háború miatt befagyasztott külföldi orosz vagyont is, és a háború után jóvátételre kell kötelezni Oroszországot – tette hozzá. Aláhúzta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán áldozat, nem jótétemény, mert a „revansista” Oroszországnak ellenálló ország „az EU fizikai biztonságának garanciája”, hosszabb távon pedig a közösség tagjaként nagyban hozzájárul majd az EU megerősítéséhez.

Példaként említette, hogy Ukrajna villamos energiát és földgázt is exportál majd, hozzásegítve az EU-t a kieső orosz import pótlásához. Ukrajnának a világ élelmezésében is fontos szerepe van, és élelmiszer-exportőrként „megakadályoz (az EU-ba irányuló) menekülthullámokat” – fejtette ki Volodmir Zelenszkij.

Olaf Scholz, a G7 csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a konferencia szünetében tartott tájékoztatón rámutatott, hogy a háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérőek – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a kár –, de az biztos, hogy „sok százmilliárd dollárról” van szó. Ennek előteremtése és a helyreállítás végrehajtása több évtizedre szóló feladat, nagyságrendje a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítési programhoz, a Marshall-tervhez fogható, ezért Ukrajna újjáépítéséhez ki kell dolgozni egy „21. századi Marshall-tervet”.

Első lépésként létre kell hozni egy „inkluzív és átlátható adományozói platformot”, amely összehangolja a finanszírozást és a pénzek felhasználását – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy a munkába a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a nemzeti fejlesztési bankokat is be kell vonni. Mint mondta, a legfőbb cél a békés, szabad, demokratikus és jólétben élő Ukrajna, amelynek biztosított a területi épsége és a szuverenitása. Gondoskodni kell arról is, hogy az ország elinduljon az európai uniós csatlakozás útján, hiszen „Ukrajna jövője Európában van” – mondta Olaf Scholz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés „kolosszális feladat”, és legalább három rétege van. Az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a „rendszeres és megbízható” pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja „legalább az abszolút minimumot”, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat.

A második réteg a lakosságot sújtó orosz „terror” hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem „pragmatikus megoldásokat” is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.

A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellett – mondta a bizottság vezetője.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egyszerűen újjáépítésről van szó, hanem Ukrajna modernizálásáról, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. Ugyanakkor rövid távú feladatok is vannak bőven, gondoskodni kell például arról, hogy „ne fagyjunk meg télen” – tette hozzá az ukrán kormányfő.

Rámutatott, hogy Ukrajna katonai támogatására már van egy jól működő egyeztető fórum, az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Copntact Group). A Ramstein németországi amerikai légitámaszponton tavasszal megalakított fórum mintájára kellene létrehozni az újjáépítési egyeztető platformot is, és az lenne a legjobb, ha az év végére már konkrét formát öltenének az erről szóló elképzelések – mondta Denisz Smihal.