Miután Lengyelország 353 millió euróba kerülő fal építésébe fogott az lengyel-belarusz határon, az AFP leltárt készített azokról az európai határokról, ahol kerítéseket emeltek, főleg a 2015-ös migránsválság után.
A görög-török határ
Görögország 2012-ben két 11 kilométer hosszú és 3 méter magas szögesdrótkerítést emelt a Törökországgal közös határvonalán, ahol korábban taposóaknák voltak. A Görögország összeomlását okozó 2009-es pénzügyi válság után a menekültek főként Görögországon át próbáltak eljutni az Európai Unióba tagállamaiba. Sokan a 150 kilométeres határvonal jelentős részén természetes határt képező Evrosz folyón keltek át.
Miután 2020-ban Törökország "megnyitotta kapuit" az EU-ba tartó menekültek előtt, a görög kormány 40 kilométeres, "áthatolhatatlan" résszel bővítette ki a kerítést. A munkálatokat augusztusban fejezték be. A görög katonák ezen kívül egy egy kilométeres hosszúságú katonai övezetet is őriznek, amelybe őrtornyokat építettek és határvédelmi eszközöket telepítettek.
A bolgár-török határ
Bulgária 2014-ben felhúzott egy 30 kilométeres szögesdrótkerítést a Törökországgal közös határvonalán, ahol a migránsok próbáltak átjutni, hogy elkerüljék a Földközi-tengeren történő átkelés veszélyeit. Négy évvel később a kerítést kibővítették a határvonal csaknem teljes, 259 kilométeres hosszán.
A magyar-szerb és a magyar-horvát határ
A 2015-ös migránsválság idején, amikor több mint egymillió ember próbált a háború és a szegénység elől Európába menekülni a balkáni útvonalon, az Orbán Viktor vezette populista magyar kormány 175 kilométer hosszú, 4 méter magas szögesdrótkerítést emelt a szerb, majd egy 120 kilométerest a horvát határon.
A szlovén-horvát határ
Az ezt követő hetekben Szlovénia szögesdrótkerítést húzott a Horvátországgal közös 640 kilométeres határának csaknem egyharmadán. Azóta kibővítette a kerítést a városok és turisztikai övezetek közelében.
A görög-észak-macedón határ
2015 novemberében, amikor menekültek ezrei lépték át Észak-Macedónia déli határát a Gyevgyelija környéki mezőkön keresztül, az kormány három kilométeres fémkerítést épített a megfékezésükre. Utána még egy kerítés következett nyugatabbra, Medzitlija mellett, egy harmadik pedig délkeletre, a Dojran-tó közelében. A három kerítés hossza összesen már 32 kilométer.
Az osztrák-szlovén határ
2015 decemberében Ausztria kerítést épített a Szlovéniával közös határának egy részén. Ez az első határ a schengeni-övezetben, ahol újra bevezették az ellenőrzést. Eután épült meg a Brenner-hágón, az osztrák-olasz határon lévő kisebb kerítés. Az évek során mindkettőn réseket vágtak a kirándulók, a vadállatok és helyi termelők számára, a kerítéseket benőtte a növényzet.
Francia falak Calais-nél
Franciaország mintegy 12 kilométer hosszan emelt masszív falakat és kerítéseket Calais kikötője körül és a Csatorna-alagút bejáratánál, hogy megakadályozza a menekültek átkelését Nagy-Britanniába. Jelenleg a legtöbb migráns kis csónakokkal próbál átkelni a La Manche-csatornán. 2021 novemberében egyetlen nap alatt rekordszámú, 1185 menekült próbált átkelni a csatornán.
Spanyolország: Ceuta és Melilla
Európának csak két övezetben van szárazföldi határa Afrikával, a Marokkó északi partvidékén fekvő két spanyol enklávénál, Ceutánál és Melillánál. Egyes civil szervezetek többszöri bírálata ellenére mindkettőt több kilométernyi kerítés és szögesdrót veszi körül.