A regnáló kijevi vezetés sorra rehabilitálja a náci Németországgal együttműködő vagy népirtásban résztvevő nacionalistákat, pedig Volodimir Zelenszkij elnök korábban igyekezett távoltartani magát a témától.

Az E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország hétvégi londoni csúcstalálkozójáról hazatérve Volodimir Zelenszkij megállt Chisinăuban, hogy – az ukrán elnök hivatalos Telegram-csatornája szerint – „nagyon pozitív” hangvételű telefonbeszélgetést folytasson az amerikai közvetítési folyamatot felügyelő Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel. A hír önmagában nem érdemelne különösebb figyelmet, a helyszín annál inkább. Zelenszkij ugyanis rendszerint Lengyelországon keresztül, többnyire a rzeszówi repülőtér érintésével bonyolítja külföldi utazásait. Az útvonalváltozás hátterében a kiújult ukrán–lengyel történelmi feszültségek húzódnak meg.

Az ukrán elnök május végén „Az UPA hősei” tiszteletbeli címet adományozta az egyik ukrán különleges műveleti egységnek. Az UPA, azaz Ukrán Felkelő Hadsereg második világháborús tevékenysége máig érzékeny témának számít Lengyelországban.

Nem ez az egyetlen érzékeny téma. A Kijev melletti hősök sírkertjében május 25-én ünnepélyes keretek között újratemették Andrij Melniket és feleségét. A szovjet időkben száműzött és Luxemburgban elhunyt Melnik volt az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) egyik vezetője Sztepan Bandera mellett. Az OUN és annak katonai szárnya, az UPA együttműködött a náci Németországgal, és részt vett a zsidók és lengyelek elleni atrocitásokban, miután Hitler 1941-ben megindította a Szovjetunió elleni hadjáratát.

Az ukrán nacionalisták úgy tekintettek a nácikra, mint felszabadítókra, akik hozzásegíthetik őket az önálló nemzetállamhoz. Az 1943-ban (egyes források szerint 1942-ben) szerveződött UPA borzalmas etnikai tisztogatásba kezdett a világháború előtt lengyel kézen lévő Volhínia régióban, a jelenlegi Ukrajna nyugati részén. Becslések szerint több mint százezer lengyelt mészároltak le. Ugyanakkor az OUN különböző frakciói már korábban is részt vettek zsidóellenes pogromokban, a nácik által szervezett tömeges kivégzésekben, illetve a holokauszt elől menekülő zsidók célzott likvidálásában.

Becslések szerint Ukrajnában mintegy másfélmillió zsidót öltek meg. A megszállt Lengyelországgal ellentétben itt nem voltak haláltáborok, a zsidókat „decentralizáltan”, többnyire a lakóhelyük közelében, a helyi hatóságok és milíciák segítségével likvidálták.

Az OUN egykori vezetőjének újratemetésén részt vett a jelenlegi kijevi vezetés jóformán valamennyi prominense, élükön Volodimir Zelenszkij elnökkel, aki „nagy ukrán személyiségnek” nevezte Melniket.

A gesztus erős felháborodást váltott ki mind Izraelben, mind Lengyelországban. Lech Wałęsa egykori disszidens és volt lengyel elnök úgy értékelte: Zelenszkij „megsértette a lemészárolt lengyelek emlékét”. Karol Nawrocki államfő szerint az UPA dicsőítése azt mutatja, hogy „Ukrajna nem áll készen az európai családhoz való csatlakozásra”. A lengyel elnök felvetette, hogy visszavonná az elődje által Zelenszkijnek 2023-ban adományozott Fehér Sas-rendet – Lengyelország legmagasabb állami kitüntetését. A történész végzettségű, doktorátussal is rendelkező államfő szerint az OUN és az UPA jelképeit a náci és a kommunista szimbólumokhoz hasonlóan kell kezelni, azaz törvény útján be kell tiltani.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök igyekszik mérsékelni a károkat, és elhatárolódott a konzervatív államfő javaslatától. „Ha a múlton veszekedünk, valaki más nyeri meg a jövőt" – fogalmazott egyértelműen Moszkvára utalva. A liberális lengyel miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Zelenszkij döntése sérti Lengyelország „történelmi érzékenységét”, és figyelmeztette ukrán partnereit: minden nemzetnek joga van saját múltértelmezéséhez, de az UPA örökségének jelentőségével tisztában kell lenni.

Ukrajna igyekszik a szovjet uralom ellen harcoló nemzeti ellenállási mozgalomként bemutatni az UPA-t. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter biztosította lengyel partnereit, hogy a tiszteletbeli címet igénylő ukrán katonáknak „semmilyen lengyelellenes szándékuk nem volt”. „Számukra az volt a lényeg, hogy tisztelegjenek azok előtt, akik sok évvel ezelőtt hozzájuk hasonlóan a császári Moszkva, a bolsevik-kommunista megszállás és az elnyomás ellen harcoltak” – mondta.

A feszültség enyhítésére Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője múlt héten Varsóba látogatott – ukrán kérésre –, és tárgyalt Marcin Bosacki lengyel külügyi államtitkárral. Bosacki közölte: Zelenszkij döntése „fájdalmat és felháborodást keltett a lengyel társadalomban, amely az orosz agresszió kezdete óta támogatja Ukrajnát.”

A lépés azért is vágta ki a biztosítékot Varsóban, mert a 2022-es orosz invázió óta Lengyelország az egyik legközelebbi szövetségese Kijevnek, kulcsfontosságú logisztikai útvonalat biztosít a katonai segélyek számára, és közel egymillió ukrán menekültet fogadott be. Noha a két szomszéd között időnként fellángolt a feszültség – gyakran éppen a megoldatlan történelmi sérelmek vagy az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingje miatt –, a kétoldalú viszony a mostani incidens előtt barátinak volt mondható.

A varsói reakciókon ugyanakkor Kijevben háborodtak fel. Az ukrán sajtó szerint a lengyel radikálisok meg akarják szabni, milyen ukrán jelképek használhatók, miközben az ország a létéért harcol, és nem történelmi vitákkal foglalkozik. Vitaly Sych véleménycikke például azt állítja, hogy a szovjet propaganda eltorzította az UPA és Bandera megítélését. A szerző azt is hozzátette, hogy a volhíniai tragédia ugyan „brutális és igazolhatatlan”, de a lengyel nacionalisták figyelmen kívül hagyják a korabeli lengyel kolonizációt és ukrán jogfosztást, ami hozzájárult a vérengzéshez. A cikk végső üzenete: Ukrajna nem oktatja ki a lengyeleket saját hőseikről, és ugyanezt a tiszteletet várja el viszonzásként.

A lengyelek többsége ezt másként látja. A Rzeczpospolita napilap csütörtöki számában közölt felmérés szerint a felnőtt lakosság 51,9 százaléka mondta azt, hogy megváltozott hozzáállása Ukrajnához és az ukránokhoz az UPA-keresztelő után. A válaszadók 31,9 százaléka nyilatkozta csupán azt, hogy a kérdés kapcsán kipattant diplomáciai vita nem befolyásolta az Ukrajnáról alkotott véleményét.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy június 25–26-án Gdańskban rendezik az ötödik Ukrajna Újjáépítési Konferenciát, amelynek sikere mindkét ország számára kulcsfontosságú.