banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Új célokat jelentettek be a Föld napja alkalmából megrendezett klímacsúcson

Az Egyesült Államok, Japán és Kanada is új klímacélokat jelentett be a Föld napja alkalmából megrendezett, amerikai kezdeményezésű virtuális klímacsúcson.

Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy országa 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. "Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani az Egyesült Államok gazdaságát" – szögezte le, hozzátéve, hogy cselekedni kell mielőbb a klímakatasztrófa legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében.

A kollektív fellépés fontosságát hangoztatta Kamala Harris amerikai alelnök és Antony Blinken külügyminiszter is. Utóbbi szerint sok olyan kérdés van, amelyben a részt vevő országok nem értenek egyet, de az éghajlatváltozás nem tartozik ezek közé.

Szuga Josihide japán miniszterelnök bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.

Justin Trudeau kanadai kormányfő ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re.

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni országának károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, "ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja".

Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen a zöld átmenet. Mint mondta, nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az ipar mellett az épületekre és a közlekedésre is ki fogja terjeszteni az Európai Unió a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte: az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

Hszi Csin-ping kínai elnök elmondta, hogy Peking a szénfelhasználás csökkentésébe kezd a 2026 és 2030 közötti időszakban, illetve jelezte, hogy készek együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Csütörtöki bejelentés szerint Kína energiamixében idén 56 százalék alá kívánják leszállítani a szénalapú energiatermelés részesedését, de az országban – a világ nagyobb gazdaságai közül szinte egyedül – még napjainkban is adnak ki engedélyeket újabb széntüzelésű erőművek építésére. Egyes szakértők szerint a békülékeny hangnem azt is jelezheti, hogy Hszi valamelyest javítani szeretne a Peking és Washington közötti egyre feszültebb viszonyon.

Vlagyimir Putyin orosz államfő kiemelte, hogy Moszkva kész kedvezményeket adni a tiszta technológiákba befektető külföldi vállalatoknak, és nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében.

Jair Bolsonaro brazil elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően.

Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban. Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva nemzetközi karbon-küszöbár elfogadására szólította fel a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoportot. Szerinte ez segíthetné a megállapodás tető alá hozását a szén-dioxid-kibocsátás árképzéséről, ami elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.

Aláhúzta: a szén-dioxid-kibocsátás átlagos ára most globálisan mindössze körülbelül 2 dollár tonnánként, a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez azonban ezt 2030-ra legalább 75 dollárra kellene emelni.

Az ENSZ-klímakonferenciát készítik elő

Az amerikai elnök negyven ország vezetőjét hívta meg a csütörtökön kezdődő, kétnapos "találkozóra", amelynek célja a novemberi ENSZ-klímakonferencia előkészítése és a gazdasági nagyhatalmak meggyőzése az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a világon. A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.

(Címlapfotó: Agerpres/EPA)

 

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?