EU-csúcs: Merkel erős jelzést akar küldeni a világnak a klímaváltozás ügyében

Az Európai Uniónak nagyon erős jelzést kell küldenie a világnak a klímaváltozás ügyében – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó előtt csütörtökön.

Érkezésekor a kancellár reményét fejezte ki, hogy a találkozó alkalmával egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy az unió minden tagállama támogatja azt a célkitűzést, hogy Európa gazdasága klímasemleges legyen. „Nagyon erős jelzés lenne, ha Európa azt üzenné a világnak, hogy a kontinens 2050-re teljesen klímasemlegessé válik, azonban ehhez feszített ütemű tárgyalásokra van szükség” – mondta. 

Merkel hozzátette, e tekintetben is gyümölcsöző együttműködést remél a december elején hivatalba lépett Charles Michel új európai tanácsi elnökkel, ahogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével is.

Macron: Európának éghajlat-semlegessé kell válnia 2050-ig

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette, az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát. „Világossá akarom tenni a gazdáink számára, hogy mögöttük leszünk” – fogalmazott. 

Szavai szerint olyan Európában hisz, amely megőrzi az élelmiszerellátás önállóságát és jó minőségű élelmiszereket állít elő. Véleménye szerint az unió 2021. utáni hétéves költségvetését illetően a tagországok vezetői nem fognak kompromisszumot találni a csütörtöki tárgyalási napon. Ez az első vita és sok eltérés van a tagállami álláspontok között, ezért a tárgyalás lezárása nem valószínű. Macron reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy módszertant és menetrendet azonban meg tudnak határozni.

Hangsúlyozta, hogy az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök szerdán bemutatott európai zöld megállapodása sok olyan elképzelést tartalmaz, amelyekért Franciaország harcolt. Hozzátette, mindent megtesz azért, hogy meggyőzze európai partnereit arról: Európának éghajlat-semlegessé kell válnia 2050-ig.

ET-elnök: elkötelezettség kell

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy jelentős mértékű befektetések kellenek a kutatás, az innováció és az új technológiák kifejlesztése területén a klímasemlegesség elérése érdekében. Hozzátette: határozott elkötelezettségre van szükség, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a klímasemlegességet, és élen járjon a zöld gazdaság kiterjesztésében. Ehhez olyan tervre van szükség, amely magában foglalja az uniós tagországok álláspontjait és figyelembe veszi a társadalmakra gyakorolt hatást is – mondta.

A 2021 utáni hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kifejtette: az európai pénzügyi eszközök hatékony mobilizálása a legfontosabb szempont a tervezés közben megfogalmazott célok eléréséhez.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozást megelőzően reményét fejezte ki a tagállamok támogatni fogják a zöld javaslatot, szavai szerint ugyanis „sürgős fellépésre van szükség”. „Látjuk, milyen mértékű romboló hatású az éghajlatváltozás, ezért mihamarabb cselekednünk kell” – tette hozzá.

Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt jelentette ki, hogy a nagyratörő éghajlati célok elérése nem lehetséges nukleáris energia felhasználása nélkül. Elmondása szerint egy interneten található interaktív éghajlati térkép azt mutatja, hogy jelenleg Csehország 67 százalékban szén és 37 százalékban nukleáris energiát termel, amíg Ausztria, amely szembehelyezkedik az atomenergia alkalmazásával, a cseh atomerőmű által előállított energiából 25 százalékot fogyasztott.

„Nagyon viccesnek találom, hogy tiltakoznak, miközben nekik termeljük az energiát. Ha valóban megvalósítjuk a karbonsemlegességet, akkor energia nélkül maradnak” – mondta Babis. Vitára van szükség, mivel az atomenergia tiszta, minden kibocsátás nélküli. A tisztább energiára történő átállás Csehországnak 30-40 milliárd euróba fog kerülni – tette hozzá.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy az atomenergia nem fenntartható és nem is biztonságos, továbbá „még mindig nem tudjuk, mit kell tegyünk a hulladékkal”. Ha egyes országok mégis az nukleáris energiaforrások mellett döntenek, megtehetik, de nem uniós pénzforrásokból – jelentette ki.

Mark Rutte holland miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva vegyes kimenetelűnek ítélte, hogy a tagállami vezetők meg tudnak-e állapodni a 2050-re kitűzött éghajlati célkitűzésekben. Elmondta, bizonyos uniós országok még mindig nukleáris erőműveket építenek, amelyhez véleménye szerint nincs szükségük európai forrásokra. A 2050-ig elérni kívánt klímasemleges céllal összefüggésben azt mondta, a terv megvalósításában más országoknak is részt kell venniük, különben az holland munkahelyek elvesztésével jár. Ugyanakkor, ha mások is csatlakoznak a zöld megállapodáshoz, munkahelyek jönnek létre, mert „Hollandia innovatívabb, mint a legtöbb uniós ország” – mondta Rutte.

Kapcsolódók

Kimaradt?