Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU–Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

A területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását folytatni kell, méghozzá addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli – tette hozzá, kiemelve, hogy Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

Olaf Scholz hangoztatta: a brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben „huszonhét igenre” van szükség. Az EU-val kapcsolatban a többi között arról is szólt, hogy erősíteni kell a teljes egyetértés helyett a többség akaratára épülő döntéshozatali formát, főleg a külügyekben, mert fokozni kell a közösség cselekvőképességét.

Kifejtette, hogy a világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7-csoport vezetőinek találkozóján is kiemelt ügy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amely egy egész emberöltőre szóló feladat lesz, és a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy „Marshall-terv” szükséges hozzá.

A NATO-csúccsal összefüggésben kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják. Kifejtette, hogy országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében. A NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely „a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi” – mondta.

Arról is szólt, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, „Vlagyimir Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben” – mondta a német kancellár.

Kapcsolódó

Nyolcvan percen át telefonált Putyinnal Olaf Scholz és Emmanuel Macron

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatandó „közvetlen és komoly” tárgyalásokat követelt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott nyolcvanperces telefonbeszélgetésben szombaton – közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

orosz–ukrán háború Vlagyimir Putyin Oroszország Olaf Scholz Emmanuel Macron

A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU–Nyugat-Balkán csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ. A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart. Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az EU-t összefogó csoport csúcstalálkozóját a soros elnöki tisztséget betöltő német kormány egy bajorországi alpesi kastélyszállóban, a Schloss Elmauban rendezi meg. A sort a 30 országot összefogó NATO vezetőinek június 29-én, szerdán kezdődő kétnapos madridi tanácskozása zárja.