Amikor júliusban a terrorellenes törvény alapján betiltott egy polgári engedetlenségi akcióival hírhedtté vált palesztinpárti csoportot, a londoni munkáspárti kormány méhkasba nyúlt. Néhány tucat „engedetlenkedő” fiatal helyett radikalizálódott nyugdíjasok tömegei dacolnak a hatalommal, vállalva az óhatatlan letartóztatást és akár a börtönt.

Rendőrségi közlés szerint több mint 890 embert tartóztattak le az elmúlt hétvégén Londonban, amiért egy nemrég terrorszervezetté nyilvánított palesztinbarát csoport betiltása ellen tüntettek. A Palestine Action támogatói a törvény szándékos megszegesével tesztelik a kormány azon képességét, hogy betartassa a tilalmat. Sokuk kezén már második alkalommal kattant a bilincs – augusztusban már tartottak egy tömeges letartóztatásba torkollt szimpátiatüntetést –, de máris a következő, októberi polgári engedetlenségre készülnek.

A Palestine Action célja az izraeli kormánnyal kapcsolatban álló fegyvergyártók működésének megzavarása. A csoport aktivistái 2020 óta számos akciót hajtottak végre, hogy véget vessenek az Egyesült Királyság részvételének „Izrael népirtó és apartheid rezsimjében”. Idén júniusban az aktivisták betörtek a Brize Norton légibázisra. Vörös festékkel lefújtak és feszítővasakkal megrongáltak két Airbus Voyager légi utántöltő repülőgépet, amelyről feltételezték – védelmi illetékesek szerint tévesen amúgy –, hogy részt vesznek a Gázai övezet elleni támadásokban.

Az akció – amelynek nyomán állítólag ki kellett cserélni a gépek hajtóműveit – példátlan ellenlépésre ösztönözte a kormányt, amely szerint a vandál aktivisták nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Néhány nappal később Yvette Cooper – időközben leváltott – belügyminiszter javasolta a Palestine Action terrorszervezetté nyilvánítását.

A belügyminiszter egy független tárcaközi bizottság tanulmányára is hivatkozott, amely szerint a Palestine Action fegyvereket is használt és súlyos sérüléseket okozott. A csoport ezzel szemben azt állítja, hogy akcióik vagyonelemek, sohasem személyek ellen irányultak. A kormány pedig nem támasztotta alá bizonyítékokkal az állítását. A tanulmány szerzője, John Woodcock mindenesetre kijelentette, hogy miután „a terrorszervezetek betiltása megnehezítette aktivistáik számára a bűncselekmények megtervezését, ezt a megközelítést ki kellene terjeszteni a szélsőséges tiltakozó csoportokra is”.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa úgy értékelte: aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Királyság terrorizmusellenes törvényeit „nem terrorista jellegű cselekményekre alkalmazzák”, veszélyeztetve ezzel az alapvető szabadságjogok gyakorlását. A betiltás után ugyanis bűncselekménynek számít és akár 14 évig terjedő börtönnel büntethető, ha valaki a csoport tagja lesz, másokat csatlakozásra buzdít, vagy bármilyen módon támogatja a szervezetet.

A parlament által elsöprő többséggel elfogadott és júliusban életbe lépett tilalom váratlan reakcióra késztette a polgári szabadságjogokért aggódó aktivistákat Nagy-Britanniában. A Palestine Action melletti első, augusztusi tüntetésre 650-en mentek el „Ellenzem a népirtást, támogatom a Palesztin Akciót” feliratú transzparensekkel, ezzel fejezve ki a terrorszervezetnek nyilvánított csoport iránti támogatásukat. A hasonló szeptemberi akción még többen vettek részt, vállalva a letartóztatás és a börtön kockázatát.

Ami rendkívülivé teszi az affért: a tüntetők életkora. A letartóztatott emberek több mint fele 60 év fölötti, de szép számmal akadnak közöttük 70, sőt 80 évesek is. A jelenség magyarázata a brit sajtó szerint abban rejlik, hogy az adott helyzetben az idősebb korosztály kevesebbet kockáztat. Például egy fiatal könnyen elveszítheti a munkahelyét, ha az iroda helyett vizsgálati fogságban tölti a napjait, kirúghatják az iskolából/egyetemről, vagy korlátozhatják az utazásait, ha az erkölcsi bizonyítványába bekerül egy terrorszervezet támogatása miatt kiszabott büntetés.

A helyszíni felvételek alapján a rendőrök szoros alakzatban, egyenként emelték ki a tüntetők közül a letartóztatásra éppen kiszemelt „delikvenst”, miközben a többi türelmesen várt a sorára. Egyesek „szégyelljék magukat” bekiabálásokkal emelték a hangulatot, dulakodás ritkán fordult elő. Az elvezetett „terroristák” közül némelyiket a szó szoros értelmében el kellett vezetni: egy-egy idős ember szorosan a rendőrök karjába kapaszkodva vánszorgott el a fogda felé, miután esetenként 6-8 órát várt a letartóztatására.

Noha a rendőrség korábban azt „ígérte”, hogy letartóztat mindenkit, aki támogatását fejezi ki a Palestine Action iránt, ez már a hétvégi akció során sem sikerült. Több száz tüntető este egyszerűen a hóna alá vette a terrorszervezetet támogató transzparensét és hazasétált, miután egész nap nem került sorra.

A Palestine Action betiltása elleni tiltakozásokon eddig összesen 1600 embert vettek őrizetbe. A letartóztatottak között vannak korábbi és jelenlegi egészségügyi dolgozók, egy 83 éves pap és a légierő fogyatékkal élő veteránja. Több mint 70 embert vádoltak meg eddig. A rendőrség közlése szerint valószínűleg hetekig fog tartani, mire a terrorelhárítás tisztjei összeállítják az ügyiratokat, amelyek alapján az ügyészek – egyes esetekben a főügyész – eldönti, hogy vádat emelnek-e a letartóztatottak ellen.

Az október elejére, az eddigieknél is nagyobbra tervezett megmozdulás várhatóan még inkább próbára teszi majd a londoni rendőrség és a bűnügyi hatóságok képességeit. „Amikor a törvényt eszközként használják a polgári szabadságjogok elfojtására, az nem töri le az ellenállást, hanem megerősíti azt” – hangoztatta az ellenállást szervező Defend Our Juries (DOJ) nevű szervezet. A DOJ hét tagját múlt hét elején 24 órára őrizetbe vették betiltott szervezet támogatása miatt.

A témának szentelt hét eleji parlamenti vitán a képviselők – köztük a kormányzó Munkáspárt tagjai – figyelmeztették a kabinetet, hogy a helyzet kezd kicsúszni a rendőrség kezéből. Sürgették a pénteken kinevezett új belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a Palestine Action elleni lépést vagy kezdeményezze a terrorellenes törvény módosítását úgy, hogy a jogszabály jobban elkülönítse a nem erőszakos megnyilvánulásokat a nemzetbiztonságra valóban veszélyt jelentő cselekményektől. Többen nevetségesnek vagy egyenesen felháborítónak nevezték, hogy békés és többnyire idős embereket egyenrangúként kezelik olyan szervezetek tagjaival, mint a Hamász, az al-Kaida vagy az Iszlám Állam.