Kiszélesedhetnek-e a minnesotai történések? Valóban polgárháborús veszély fenyegeti az Egyesült Államokat? Politikai motiváció is áll az események mögött? Mennyire sikeres Donald Trump eddigi migrációs politikája? Szakértőket kérdeztünk.  

Az elmúlt hetekben Minnesota, különösen Minneapolis és környéke az Egyesült Államok egyik legfeszültebb közéleti gócpontjává vált a szövetségi bevándorlási ügynökség (ICE) megnövelt jelenléte és tevékenysége miatt. A helyzet gyorsan politikai és társadalmi válsággá nőtte ki magát. A szövetségi kormány decemberben nagyszabású bevándorlási végrehajtási akciót indított el Minnesota városaiban, főként Minneapolisban és Saint Paulban. Az intézkedések célja a bevándorlók letartóztatása és deportálása volt, de az akció gyorsan konfliktusok sorozatává fajult. Két súlyos eset is történt: az ICE ügynökei Renée Goodot, majd Alex Prettit intézkedés közben megölték. A rendkívüli eseményeket tömeges tiltakozó megmozdulások követték. 

A Trump-adminisztráció új vezetőket nevezett ki az akciók felügyeletére, miközben a helyi kormányzat és vezetők, köztük Minnesota kormányzója, többször követelték az ICE kivonulását az államból, sőt egyes városi és állami vezetők bírósághoz fordultak az intézkedések jogszerűségének megkérdőjelezése miatt. Magyarics Tamás Amerika-szakértő szerint jelenleg úgy tűnik, hogy Donald Trump, a minnesotai kormányzó, Tim Walz, és a minneapolisi polgármester, Jacob Frey is a konfliktus csökkentésében érdekelt. „Az elnök beszélt mind a két demokrata politikussal, és egyetértettek abban, hogy nem szabad tovább eszkalálni a helyzetet” – mondta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora. 

Szerinte ezt jelzi jelzi, hogy Donald Trump az úgynevezett „határ cárt”, Tom Homant küldte a helyszínre, aki ott felváltotta az eddigi agresszívabb ICE parancsnokot. Hozzátette: Homant tapasztaltabbnak tartják, aki jobban tud kezelni ilyen kérdéseket. „Általánosságban javítana a helyzeten, ha az úgynevezett menedékvárosok, mint például Minneapolis, jobban együttműködnének a szövetségi hatóságokkal az illegális bevándorlók azonosításában, és deportálásában” – hangsúlyozta a Maszolnak Magyarics Tamás.

Kapcsolódó

Az Oscar-díjas színész szerint a „radikális iszlám ideológia menedékhelyévé” válhat New York (VIDEÓ)

„Mamdani, megpróbálja elpusztítani New York gazdagságát, és szocialista szemétvárossá változtatni azt” – mondta Jon Voight.

Egyesült Államok Donald Trump New York választás

A szakértő úgy látja, a liberális sajtó megpróbálja a minneapolisi eseményeket a kormány politikája, és személy szerint Trump ellen fordítani. „A két halálos incidens mindegyikének a körülményeit az eddigieknél alaposabban kellene megvizsgálni - azaz, az áldozatok mennyire léptek fel agresszíven a hatóságokkal szemben, illetve az ICE emberei feleslegesen használtak-e fegyvert. Az egyértelmű, hogy a baloldal - neomarxisták, kommunisták, antifa, stb. - az egész országban megmozdulásokat szervez, sok esetben úgy tűnik, meglehetősen összehangoltan” - fogalmazott a professzor.

Magyarics Tamás arra emlékeztetett, hogy Trump migrációs politikáját a felmérések szerint a lakosság egy tekintélyes része támogatja. „Az illegális határátlépők száma drasztikusan csökkent, több százezer embert deportáltak, és állítólagos kb. 1.5 millióan az önkéntes deportálást, ttávozást választották. Ugyanakkor ennél jobb eredményeket gért Trump; összességében azonban ez az adminisztráció egyik sikeresebb területe” - mondta az Amerika-szakértő.

Trumpot teszik felelőssé

Egy friss közvélemény-kutatás ugyanakkor azt jelzi, Alex Pretti és Renee Good halála miatt az amerikai közvélemény Donald Trumpot teszi felelőssé. A Daily Mail által megrendelt felmérés eredményei szerint az amerikai elnök támogatottsága 45 százalékra esett, amely két százalékponttal alacsonyabb, mint egy héttel korábban. 

Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban az államkasszából való kifizetéseket nagyon szigorúan szabályozzák: míg a legtöbb országban ha a pénzügyi újév elejére nem sikerül elfogadni az új költségvetést, akkor az előző évi büdzsé az irányadó, ezzel szemben az USA-ban ilyenkor leállnak az állami intézmények. Emlékeztett rá: a tavalyi rekord hosszúságú leállást követően a két párt megegyezett egy ideiglenes, 2026. január 30-ig tartó finanszírozási törvényről. 

„A Demokrata Párt vezetése jelenleg azzal zsarolja Trump elnököt, hogy ha nem állítja le az ICE razziáit, nem fogják megszavazni a hónap végén lejáró költségvetést, ezzel ismét leállítva az állami szervek többségét. A kormányzati leállás alapvetően megakadályozná a kitoloncolások folytatását, mivel az új költségvetésben jelentős többletforrásokat különítettek el az ICE számára” – mondta a Maszolnak az Észak-Amerika-szakértő. 

Úgy látja, az ismételt kormányzati leállás mellett az elkövetkező pár hét az országos tüntetéshullám miatt is eseménydús időszak lesz. „A tavalyi rekord méretű, több helyszínes tüntetés, a No Kings megmozdulás egy újabb eseményét szervezik március 28-án. A kedélyek csillapítása érdekében a minneapolisi történések kapcsán részletes nyomozást folytatnak” – tájékoztatott Horváth Sebestyén. Ami az esetleges  polgárháborús veszélyt illeti, az elemző ezt erős kifejezésnek tartja. Hozzátette ugyanakkor: tény, hogy a különböző objektív mutatószámok túlnyomó többsége rekordméretű politikai polarizációt mutat az Egyesült Államokban. 

Kapcsolódó

Amerikai katonai akció a keresztények védelmében

Az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Nigériában az Iszlám Állam terrorszervezet ellen a keresztények védelmében – jelentette be Donald Trump, amerikai elnök washingtoni idő szerint a csütörtök esti órákban.

Egyesült Államok keresztények Nigéria Donald Trump

„A polgárháború szót azonban azért nem használnám, mert az USA-ban évtizedek óta ilyen mértékű a megosztottság és a feszültség. Az 1950-es és 1960-as években a polgárjogi tüntetések, az 1970-es években a háborúellenes megmozdulások, az 1980-as és 1990-es években a magas bűnözési ráta, a 2000-es években a külföldi beavatkozások és a bevándorlás miatt szinte folyamatosan zajlottak változó intenzitású zavargások, minden egyes időszakban születtek a polgárháború közeledtéről szóló baljós hangulatú cikkek. Ugyan a polgárháború szó egy elég homályos kifejezés, nehéz meghatározni egy belső konfliktus határait, a jelenlegi amerikai szituáció szerintem távol áll tőle, bár tény, hogy az ICE tevékenysége bizonyos nagyvárosokban az elmúlt hónapokban, az illegális bevándorlók pedig országosan az elmúlt évtizedekben komoly feszültségeket okoztak” - fogalmazott a szakértő.

Elmondta: a jelenlegi zavargásoknak van valós társadalmi alapja, de a politikai háttértől sem mentesek. „A minneapolisi események megtörténtek, azonban a politikai haszon érdekében a jelenleg ellenzékben levő demokraták a túlkapások gyakoriságát eltúlozzák. Az elmúlt hetekben terjedt az amerikai médiában egy statisztika, amely szerint a tavalyi évben rekordszámú ICE őrizetben levő ember hunyt el, azt azonban nem részletezték, hogy nem a rossz körülmények vagy a fogvatartók túlkapása miatt, hanem az egymásközti konfliktusok következtében” - hangsúlyozta Horváth Sebestyén.  

Több tízmillióan tartózkodnak törvénysértő módon az Egyesült Államokban

Arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a különböző becslések szerint 10-35 millió ember tartózkodik törvénysértő módon, a második Trump kormányzat célkitűzése szerint az évente kitoloncolt emberek számát 1-5 millió fő közé emelik. „Ez a célkitűzés azonban a tavalyi évben nem teljesült, sőt még a Biden kormányzat utolsó évi deportálási számát sem sikerült elérni” – mondta az elemző. 

Mint fogalmazott, Trump első elnöki ciklusa alatt főleg a közép-amerikai országokban kitörő természeti- és humanitárius-katasztrófák, illetve a magas bűnözési ráta miatt, a kontinens többi országából pedig a népességszám-robbanás következtében és a Trump által épített határkerítés miatt eltűnő lehetőséggel élve indultak meg az Egyesült Államok irányába. „A koronavírus-járvány alatt lecsökkent az illegális határsértők száma, a pandémia évei alatt feltorlódott bevándorlók 2022-2023-ban értek be az USA-ba, ezen években a törvénytelen határátlépések száma meghaladta a 2,5 millió főt, évente. Trump egyetlen év alatt 90 százalékkal csökkentette az illegális bevándorlók számát, a határvédelmi szervek erőforrásainak növelésével, illetve a déli határkerítés építésének folytatásával, amelyhez a magyar határzár is mintaként szolgált” – mondta Horváth Sebestyén.

Az elemző szerint összességében Trump második elnöki ciklusának első évében a migrációs politika sikeresnek mondható, eredményes a déli határellenőrzés. „Az illegális határátlépés jelentősen hozzájárul az amerikai ember-, fegyver- és drogcsempészethez, sajnálatos módon a témában írott legtöbb cikk csak az olcsó munkavállalók munkaerőpiaci hatásával foglalkozik. Még a visszafogottabb becslések szerint is tízmilliót meghaladja azon emberek száma, akik törvényellenesen tartózkodnak az Egyesült Államokban, amely jelenség ellen indokolt a szigorúbb, de a jogszabályoknak megfelelő fellépés” – fogalmazott a szakértő.