Német segélyekből épülnek a romániai luxusházak? Botrányt kavart egy német tévériport
Luxusautók, újonnan épült romániai családi házak és több ezer eurós német szociális juttatások közötti összefüggéseket vizsgált a német MDR közszolgálati televízió. Az ügybe a jobboldali AfD vezetője is bekapcsolódott, aki azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
A német sajtó figyelmét elsősorban Magdeburg adatai keltették fel, ahol a román állampolgároknak folyósított megélhetési támogatások összege a 2013-as mintegy 143 ezer euróról 2025-re hárommillió euró fölé emelkedett. A Bild október végén számolt be az MDR oknyomozó riportjáról, amely a romániai és bolgár állampolgárok előtt 2014-ben teljesen megnyitott német munkaerőpiac következményeit vizsgálta. A szociális kiadások növekedésével párhuzamosan azonban a városban élő román állampolgárok száma is jelentősen emelkedett, ezért az összeg önmagában nem mutatja meg, hogyan változott az egy személyre jutó támogatás.
Német rendszámú luxusautók a romániai falvakban
A Jana Gareis által készített dokumentumfilmben az újságíró Magdeburg, Halle és Hagen olyan városrészeit kereste fel, ahol az elmúlt években számos romániai család telepedett le, majd azokba a dél-romániai falvakba utazott, ahonnan a bevándorlók egy része származik. Nyolc év után visszatérve feltűnt neki, hogy a korábban szegényes, sokszor elhagyatott házak helyén jóval nagyobb, modern épületek állnak, az utcákon pedig drága, gyakran német rendszámú autók sorakoznak. A megszólaló helyiek egy része németországi építőipari munkával vagy fémhulladék gyűjtésével magyarázta a gyarapodást, egyikük pedig arról beszélt, hogy az építkezéseken naponta száz eurót keres feketén.
A Ialomița megyei Bărbulești alpolgármestere, Zobar-Marian Cuțitaru arról számolt be, hogy a településen tíz-, sőt tizenöt gyermekes családok is élnek, amelyek németországi tartózkodásukhoz kapcsolódóan családi pótlékot, szociális és lakhatási támogatást kaphatnak. Az önkormányzat havonta húsz-harminc, a családi juttatások ügyintézéséhez szükséges igazolást állít ki, az alpolgármester pedig valóságos kincsnek nevezte a Németországból érkező pénzeket, amelyek érzékelhetően javították egyes családok életkörülményeit.
Hasonlóan nyilatkozott Marcel Bamboi, a Dâmbovița megyei Cojasca polgármestere is, akinek településéhez Fântânele falu tartozik, ahonnan az elmúlt években sokan költöztek Berlinbe, különösen Neukölln városrészbe. A polgármester szerint a németországi juttatások jelentős vonzerőt jelentenek a helybeliek számára, és úgy véli, ha Németország nem biztosítaná ezeket a támogatásokat, sokan valószínűleg el sem indulnának.
Akár havi 4500 euróhoz is juthat egy nagycsalád
A dokumentumfilm készítői egy hét gyermeket nevelő család példáján mutatták be a német támogatási rendszer működését, amelyben a szülők alacsony óraszámban dolgoznak, együttes munkajövedelmük pedig alig éri el a havi 700 eurót. A családi, megélhetési és lakhatási juttatásokkal együtt a háztartás bevétele a riport számítása szerint megközelítheti a 4500 eurót, ez azonban nem automatikusan járó összeg, hanem a jogosultsági feltételektől és a család körülményeitől függő példa. Németországban 2026-ban gyermekenként havi 259 euró családi pótlék jár, míg Romániában a két évnél idősebb gyermekek után 292 lejt, vagyis nagyjából 57 eurót fizetnek.
A német szabályozás sajátossága, hogy azok a munkavállalók is jogosultak lehetnek jövedelemkiegészítő támogatásra, akiknek keresete nem elegendő családjuk megélhetéséhez, amennyiben teljesítik a törvényben előírt feltételeket. A riportban megszólaló önkormányzati szakértők szerint bizonyos esetekben már egy alacsony óraszámú foglalkoztatás is megalapozhatja az uniós munkavállalói jogállást, amely további juttatások igénybevételét teszi lehetővé. A tényleges munkavégzés és a jogszerű támogatás igénybevétele ugyanakkor nem jelent visszaélést, még akkor sem, ha a család jövedelmének jelentős része szociális ellátásból származik.
A német önkormányzatok számára a pénzügyi terhek mellett a lakhatási körülmények is komoly problémát jelentenek, mivel egyes városrészekben a bevándorlók túlzsúfolt, rossz állapotú épületekben élnek, amelyek tulajdonosai jelentős bevételhez jutnak a bérleti díjakból. Az MDR riportja szerint Magdeburgban, Halléban és Hagenben a helyi lakosok a romló lakókörnyezetre, a túlterhelt infrastruktúrára és a szociális ellátórendszer nehézségeire panaszkodnak, miközben a hatóságok külön ellenőrzésekkel próbálják feltárni az esetleges visszaéléseket.
A romániai bevándorlókat támadja a német jobboldal
A német sajtóban megjelent számokra Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke is reagált, aki október 28-án az X közösségi oldalon azt írta, hogy a Romániából érkező bevándorlók közül egyre többen „kifosztják a szociális rendszerünket”. A konzervatícúv politikus a magdeburgi hárommillió eurós kiadást emelte ki, és kijelentette, hogy a bevándorláspolitika gyökeres megváltoztatására csak az AfD képes.
A politikus kijelentése azért is keltett feltűnést, mert Németországban több mint 900 ezer román állampolgár él, akiknek jelentős része dolgozik, és nem részesül a megélhetést biztosító szociális alapellátásban. A 2025 végi adatok szerint valamivel több mint 77 ezer román állampolgár kapott ilyen támogatást, amelynek kedvezményezettjei között gyermekek és alacsony keresetű munkavállalók is szerepelnek.
Weidel kijelentésére november 3-án Dominic Fritz, a romániai Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnöke is reagált, aki német nyelvű üzenetében arra emlékeztette a politikust, hogy román állampolgárok százezrei dolgoznak Németországban, többek között az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A temesvári polgármester bocsánatkérést követelt az AfD vezetőjétől, amiért szerinte általánosító kijelentéseivel megsértette a Németországban dolgozó románokat, és a romániai AUR pártot is bírálta amiatt, hogy nem határolódott el német politikai szövetségesének szavaitól.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
