Újabb bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba szerdán a francia kormány ellen az ellenzéki pártok, miután François Bayrou miniszterelnök bemutatta az ország pénzügyeinek helyreállítását célzó intézkedéseit. A 43,8 milliárdos megtakarítás 2026-ig a lakosság egészét érintené, mindenekelőtt a szociális juttatások jelentős csökkentésével.

„Történelmünk kritikus pillanatában vagyunk, mivel Franciaország államháztartási hiánya 2024-ben eléri a GDP 5,8 százalékát, ami a GDP közel 114 százalékát kitevő államadósságot jelent, a harmadik legmagasabbat az euróövezetben, Görögország és Olaszország mögött” – jelezte kedden a kormányfő Párizsban elmondott beszédében. „Soha nem szabad elfelejtenünk Görögország történetét” – hívta fel a figyelmet François Bayrou, hozzátéve, hogy „minden másodpercben ötezer euróval nő Franciaország adóssága”. Az MTI által idézett miniszterelnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a franciák „évtizedek óta természetesnek veszik, hogy az állam mindent fizet". „Az állami kiadások rabjaivá váltunk” – mondta.

A miniszterelnök egy kétirányú tervet mutatott be: az egyik az adósság csökkentésére, a másik a termelés növelésére irányul a lassú növekedés közepette, miközben megkíméli a katonai kiadásokat, amelyek 2026-ig 6,7 milliárd euróval nőnek. A kormány célja, hogy 2029-re fokozatosan a GDP 2,9 százalékára csökkentse a hiányt, „arra a szintre, amelynél egy olyan országban, mint a miénk, az adósság már nem nő tovább” – mondta a miniszterelnök. Ennek elérése érdekében „az állam azt az első szabályt tűzte ki maga elé, hogy 2026-ban nem költhet többet, mint 2025-ben, kivéve az adósságteher növekedését és a fegyveres erők költségvetésének többletkiadásait” – idézte az MTI a miniszterelnököt.

A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad. François Bayrou elmondta, hogy „a legvagyonosabbak hozzájárulását” is tervezi, ennek formáját a parlamenti képviselők fogják meghatározni, ezenkívül az egészségügyi kiadásokat illetően 5 milliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány. Az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: a progresszív adózás bevezetésével elkerülhető lett volna az áfaemelés

A progresszív adózás bevezetésével a kormány elkerülhette lett volna, hogy az áfa 21 százalékra történő megemelésére kényszerüljön – nyilatkozta Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, volt pénzügyminiszter.

deficit költségvetési hiány Áfaemelés progresszív adózás Tánczos Barna

A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. Ez az intézkedés a miniszterelnök szerint „több milliárd eurót hozna az állami költségvetésnek”. Ennek a döntésnek – amely hosszú távon évi 4,2 milliárd euró jelenthet az államnak – a végrehajtási szabályait a kormánynak meg kell vitatnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal is. Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, François Bayrou elismerte, hogy „ki van szolgáltatva az ellenzéknek”.

Az ellenzéki pártok - a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésig – amennyiben összefognak, ugyanúgy megbuktathatják a jelenlegi kormányt, ahogy azt december elején tették a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt. „Ha François Bayrou nem változtat a javaslatain, megbuktatjuk” – figyelmeztetett Marine Le Pen, míg a politikai spektrum másik végén Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormány „szociális háborút hirdet”. Utóbbi párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig arra kérte a Nemzeti Tömörülést és a szocialistákat, hogy csatlakozzanak az Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványához annak érdekében, hogy „Bayrou-t eltávolítsák”.

Amennyiben az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés is úgy dönt, hogy megbuktatja a kormányt, annak sorsa a mérsékeltebb szocialistákon múlhat. „A jelenlegi helyzetben (...) az egyetlen lehetséges perspektíva a bizalmatlansági indítvány” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára. A szocialisták ugyanakkor azt tervezik, hogy saját javaslatokat fogalmaznak meg a költségvetési megtakarításokra, s "meglátjuk, hogyan reagál azokra a kormány” – mondta a pártvezető.