Kettős, ünnepi eseménnyel nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a kolozsvári illetőségű Orosz Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös kezdeményezésére létrejött Kolozsvári Magyar Szalon. A megnyitó nemcsak a kincses város új magyar közösségi- és kulturális terének bemutató eseménye volt, hanem ekkor nyitották meg a Sipos László festőművész-grafikus alkotásait bemutató – A múzsa délutánja című – tárlatot is a Farkas utca 8. szám (II. emelet, 23-as lakrész) alatt. Az eseményen közreműködött a Flauto Dolce együttes – írja közleményében a Kincses Kolozsvár Egyesület.

„Létezik egy ma már talán régiesen csengő kifejezésünk, az << alapítványt tenni>> szófordulat, melyet akkor használunk, ha valaminek az alapjait lefektetjük, megrajzoljuk képzeletbeli terveink körvonalát, megfogalmazzuk céljainkat, s valami olyan maradandót tervezünk, amely nemcsak magunkról, hanem a közösségünkről is szól. Maier-Orosz Judit kolozsvári úszóbajnok éppen ezt tette, amikor az Orosz Alapítvány létrehozásával célul tűzte ki, hogy megőrizze családja hagyatékát és szellemiségét, ezzel pedig erős alapokat hozzon létre annak érdekében, hogy a köztiszteletben álló Orosz-család értékeinek az utókor is örvendhessen. E nemes munkába szükség mutatkozott egy csapatra, mely gondozásába veszi e kulturális kincseket, s őszintén köszönöm a bizalmat, hogy választása a Kincses Kolozsvár Egyesületre esett, mely a Kolozsvári Magyar Napok szervezésében edződöttként őrködhet az Orosz Alapítvánnyal közösen vallott értékek fölött, és megtöltheti élettel a most megnyíló Kolozsvári Magyar Szalont” – kezdte köszöntőjét Gergely Balázs. A Kincses Kolozsvár Egyesület és az Orosz Alapítvány elnöke elmondta: bízik benne, hogy a Kolozsvári Magyar Szalon otthona lesz a magyar kultúrának, a „kolozsváriasság” hamisítatlan szellemiségének, valamint állandó helyszíne lehet a tudományos beszélgetéseknek, a sporttal kapcsolatos eseményeknek, a filmvetítéseknek, a kamarakoncerteknek és más, kulturális együttléteknek. „A Kolozsvári Magyar Szalon – szándékaink szerint – nem harsány, hanem figyelmes térként várja majd az érdeklődőket, s abban bízunk, hogy aki egyszer ellátogat hozzánk, az jó szívvel tér majd vissza is” – jelentette ki Gergely Balázs. Elhangzott: a Kolozsvári Magyar Szalon, mint a kincses város új magyar közösségi- és kulturális tere az Orosz Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös kezdeményezése, melynek megvalósulásában – az Farkas utcai ingatlan felajánlásával – döntő szerepet vállalt Maier-Orosz Judit és az általa alapított alapítvány, valamint mindazok, akik a Kincses Kolozsvár Egyesület támogatóiként, segítőiként és önkénteseiként hozzájárultak a Szalon felújításához és a közösségi élethez szükséges legkorszerűbb technológiával való felszereléséhez. „Őszinte köszönet illesse Maier-Orosz Juditot és a Kolozsvári Magyar Szalon felújításában közreműködő minden segítőnket és támogatónkat! Munkánk eredménye, hogy a Szalon e perctől kezdve a kolozsvári magyar kulturális- és közösségi élet javát szolgálhatja” – mondta Gergely Balázs, majd hozzátette: ugyanitt kap helyet az az Orosz-család hagyatékát bemutató emlékszoba is, amelyet a 17. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt nyitnak majd meg.

Maier-Orosz Judit, az Orosz Alapítvány alapítója személyes hangvételű köszöntőjében megemlékezett az Orosz-család neves tagjairól – kiemelten is a 2021-ben elhunyt nővéréről, dr. Flóra Orosz Katalinról –, majd emlékeztetett, hogy a Kolozsvári Magyar Szalon Farkas utcai ingatlanjának megvásárlásával és felajánlásával kettős célja volt: szerette volna családja szellemi–kulturális örökségét továbbadni, valamint egy olyan kulturális teret létrehozni, amely – családjához hasonlóan – a teljes kolozsvári magyar közösséget szolgálhatja. „E kulturális és közösségi tér, amely most megnyitja kapuit, több évtizednyi kemény munka eredménye, mely munkából oroszlánrészt vállalt nővérem, dr. Flóra Orosz Katalin. Az itt jelenlévők közül is sokan ismerték, így tudható, hogy egész életét a gyógyításnak és a mások megsegítésének szentelte. Halálával úgy éreztem, kettétört az életem, a komoly döntések terhe rám maradt, és rá kellett jönnöm: nem az a fontos, amit az ember az élete során összegyűjt, hanem az, amit tovább tud adni. Ebben pedig segítő kezekre is találtam, valamint – a Kincses Kolozsvár Egyesület révén – egy olyan közösségre is, akiknek nyugodtan át lehet adni a stafétát” – mondta Maier-Orosz Judit. Hozzátette: reményei szerint a Szalon a derű, a kíváncsiság és a fiatalság közös színtere is lesz, a készülő Orosz-emlékszoba pedig nemcsak a család történetét mutatja majd be, hanem azt az üzenetet is hordozza majd az állandó jelen fiataljainak, hogy minden mai érték a múltban megszerzett tudások és értékek következménye. „Múltunkat nem azért őrizzük, hogy benne éljünk, hanem azért, hogy tudjuk, honnan indultunk, a jövőnk pedig abból az erőből táplálkozik, amelyet az elődök ránk hagytak. A múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk él: nyelvünkben, hitünkben, képességeinkben és egymás iránti felelősségünkben” – zárta köszöntőjét Maier-Orosz Judit.

Kapcsolódó

„Tárt kapukkal”, új helyszínnel és neves fellépőkkel vár a 17. Kolozsvári Magyar Napok

Az újonnan megnyíló Kolozsvári Magyar Szalonban, a Farkas utca 8. szám alatt tartott sajtótájékoztatót a 17. Kolozsvári Magyar Napokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a főszervezők.

fesztivál Kolozsvári Magyar Napok Kolozsvár Főkonzulátus

Az est második felében Sipos László festőművész-grafikus munkásságáé volt a főszerep. Elsőként Molnár-Bánffy Kata, a Carola Egyesület ügyvezető elnöke ismertette a Sipos László hagyatékával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elmondta: az általa képviselt egyesület (egyebek mellett) célul tűzte ki, hogy olyan erdélyi magyar művészek hagyatékáról gondoskodjon, amelyekre az örökösöknek nincs lehetőségük vagy anyagi keretük. „Sipos László a Carola Egyesület alapítójaként is közel állt hozzánk, s az ő hagyatéka az, amellyel ilyen széles körben elsőként tudtunk foglalkozni. Így kezdtünk hozzá műveinek leltárba vételéhez, valamint felvinci alkotótermének megőrzéséhez. Fantasztikus lehetőség, hogy a Kincses Kolozsvár Egyesülettel és az Orosz Alapítvánnyal együttműködésben, valamint a Kolozsvári Magyar Szalon első képzőművészeti tárlatának keretében a kincses város lakói is megismerhetik ezt a nagyszerű művészi világot, amely – terveink szerint – hamarosan Budapesten is látható lesz” – mondta Molnár-Bánffy Kata. Felszólalását követően a jelenlévők abból a kolozsvári Videopontes Stúdió által 2006-ban készített portréfilmből láthattak részletet, amelyben Sipos László saját művészi hitvallásáról beszélt. A filmet Maksay Ágnes készítette, operatőrként Kötő Zsolt működött Közre.

Lucian Nastasă-Kovacs, a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója rövid köszöntőjében felidézte Sipos László alakját, valamint azt a tényt, hogy a Covid-járvány idején volt már egy Sipos-kiállítás Kolozsváron, ám az akkori rendkívüli helyzet miatt ezt csak kevesen láthatták, így külön örömöt jelent számára, hogy a Kolozsvári Magyar Szalon tárlata újra betekintést enged a művész sajátos világába.

Az est zárásaként Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora ismertette a tárlat koncepcióját. Elmondta: a kiállításnak először a Felvinci remete címet szánta, ám amikor megtekintette a Kolozsvári Magyar Szalon kiállítóterét, rájött, hogy ide a Sipos László számára is legfontosabb alkotásokat kell elhoznia, amelyek ihletője nem más volt, mint felesége, múzsája és élettársa, a kiállítás pedig ezt követően kapta A múzsa délutánja címet. „Ahogy áttekintettem Sipos László műalkotásait, megfigyelve azokat a női figurákat, amelyekben megformálta a feleségét, egy sajátos, semmivel össze nem téveszthető művész legbelsőbb világa rajzolódott ki számomra. Érdekes ugyanakkor, hogy egy alkotó hallgatása is tud művészi erejű kifejeződés lenni. Sipos László pedig – felesége halálát követően – egy időre elhallgatott.Ez a némaság időnként teljes volt, nem is alkotott, majd egy idő után elkezdte létrehozni azokat a fekete-fehér grafikákat, amelyek a hallgatás időszakát töltötték ki. E tárlattal egy folyamatra is szerettem volna felhívni a figyelmet, melyben helyet kap Sipos László művészi pályafutásának egy kevésbé ismert részlete, a textil művészettel kapcsolatos múltja is” – mondta Szebeni Zsuzsa. Az eseményen elhangzott: Sipos László gyakran egy évtizedig vagy annál is hosszabb ideig dolgozott munkáin, a Kolozsvári Magyar Szalonban kiállított alkotások pedig egy sajátságos erdélyi magyar művész munkásságát tárják az érdeklődő elé.