Közel három hónapig tartó diplomáciai csatározás ért véget Róma és Madrid között, ám az európai migrációs politika két eltérő irányát képviselő kormányfő továbbra sem jutott közös nevezőre.

Az augusztus óta tartó olasz–spanyol határellenőrzések október 23-án megszűnnek, miután a két ország belügyminisztere megállapodott a korlátozások meghosszabbításának elvetéséről. Matteo Piantedosi és Fernando Grande-Marlaska csütörtöki telefonbeszélgetését Giorgia Meloni olasz és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök előző heti brüsszeli egyeztetése készítette elő. A kormányok a biztonsági információk intenzívebb cseréjével kívánják helyettesíteni a kikötőkben és repülőtereken bevezetett ellenőrzéseket. 

A megállapodás a kétoldalú, légi és tengeri forgalmat érintő ellenőrzésekről szól, nem az összes olaszországi határkorlátozásról. A lépés már csak azért is szokatlan volt, mert Olaszországnak és Spanyolországnak nincs közös szárazföldi határa. A feszültséget a július 30-án és 31-én történt rendkívüli migrációs hullám váltotta ki, amikor Marokkó felől emberek tízezrei jutottak be Ceutába, Spanyolország észak-afrikai autonóm városába. A spanyol kormány mintegy 75 ezer, az Európai Parlament kutatószolgálata hozzávetőleg 80 ezer érkezőt említ. A tömeges határátlépés halálos áldozatokat is követelt. Madrid később arról számolt be, hogy a belépők több mint kilencven százalékát rövid időn belül visszajuttatták Marokkóba.

Olaszország augusztus 1-jén visszaállította a Spanyolországból érkező légi és tengeri utasok szúrópróbaszerű ellenőrzését. A Meloni-kormány továbbvándorlástól és biztonsági fenyegetésektől tartott; az ellenőrzések főként a nem uniós állampolgárokat érintették. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter abszurdnak és szégyenteljesnek nevezte a döntést, majd Madrid is ellenőrizni kezdte az Olaszországból érkező utasokat.

A spanyol kormány szerint Róma olyan veszélyre hivatkozott, amelyet a ceutai szabályok nem támasztottak alá. Az észak-afrikai város és a szomszédos Melilla az Európai Unió része, de a schengeni rendelkezéseket különleges szabályok szerint alkalmazzák rájuk. A Ceutába belépők nem utazhatnak automatikusan tovább a spanyol szárazföldre vagy a schengeni térség más országaiba. Az augusztusi rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácskozáson Madrid nem számolt be más tagállamokba történő továbbvándorlásról. Róma ennek ellenére többször meghosszabbította az ellenőrzéseket.

Tizennyolc ország tárgyalt Spanyolország nélkül

Az október 15–16-i európai csúcstalálkozón Meloni és Sánchez már a határellenőrzések megszüntetésének lehetőségéről beszélt, a migráció kezelésében azonban változatlanul szemben állnak egymással. Az olasz miniszterelnök, Mette Frederiksen dán kormányfő és Rob Jetten holland miniszterelnök egy külön munkareggelit is szervezett, amelyen tizennyolc uniós állam és az Európai Bizottság képviselői vettek részt. Spanyolországot nem hívták meg. A résztvevők a kitoloncolási központok harmadik országokba telepítéséről, a határeljárások szigorításáról és arról tárgyaltak, hogy rendkívüli migrációs nyomás esetén lehessen felfüggeszteni bizonyos menekültügyi eljárásokat. Frederiksen külön kérte az Európai Bizottságtól a spanyol intézkedések következményeinek vizsgálatát.

Meloniék szerint a Sánchez-kormány bevándorlási politikája olyan várakozásokat kelthet, amelyek újabb embereket ösztönöznek szabálytalan belépésre. Az olasz kormány érvelése szerint egy tagállam döntése más országokban is éreztetheti hatását, ezért a tartózkodási jog rendezésénél figyelembe kell venni az európai következményeket. Madrid visszautasítja az okozati kapcsolatot, amelyet Magnus Brunner uniós migrációs biztos sem erősített meg.

A spanyol bevándorlási program megosztja Európát

Madrid januárban hirdette meg azt a rendkívüli eljárást, amely lehetőséget nyitott a már Spanyolországban élő, megfelelő tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek helyzetének rendezésére. A jogosultsághoz igazolni kellett, hogy az érintett 2025 vége előtt legalább öt hónapja az országban tartózkodott, és nem volt büntetett előéletű. A sikeres kérelmezők egy évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphatnak, nem spanyol állampolgárságot. A június 30-i határidőig csaknem 1,175 millió kérelem érkezett.

A július végén Ceutába érkezők tehát nem jogosultak erre a lehetőségre, hiszen sem a korábbi tartózkodás, sem a jelentkezési határidő feltételének nem felelnek meg. Az ellenzők mégis attól tartanak, hogy a széles körű legalizálás híre önmagában vonzóvá teheti a szabálytalan bevándorlást. Madrid a kiszolgáltatottság és a feketefoglalkoztatás csökkentésével indokolja a programot. A brüsszeli csúcson Sánchez a bírálatokra a határvédelem eredményeivel válaszolt, és azt hangsúlyozta, hogy országa továbbra is az uniós migrációs és menekültügyi szabályok végrehajtása mellett áll. Emmanuel Macron francia elnök azt kifogásolta, hogy a migráció kérdését túlságosan átpolitizálták.

Kapcsolódó

Ceuta türelme elfogyott: késelések, szexuális erőszak és utcai káosz után Brüsszel is a visszaküldést sürgeti

A városban nő a félelem és a düh, miközben Madrid, Rabat és Brüsszel egymással párhuzamosan próbálja visszaszerezni az ellenőrzést.

illegális migráció migráció Ceuta migránsok

Az állam- és kormányfők végül külön nyilatkozatban ismerték el Ceuta és Melilla sajátos helyzetét, és szolidaritásukat fejezték ki Spanyolországgal a júliusi események miatt. Az európai vezetők közül Andrej Babiš cseh miniszterelnök különösen kemény szavakkal bírálta a madridi vezetést: újságíróknak azt állította, egyes politikusok akár bevándorlókkal is „lecserélnék” a lakosságot, hogy hatalmon maradhassanak. Állítását nem támasztotta alá bizonyítékkal.

A spanyol állampolgársági szabályok körül szintén felerősödött a politikai összecsapás. Egy 2022-es törvény lehetővé teszi, hogy a polgárháború és a Franco-diktatúra idején száműzetésbe került spanyolok leszármazottai állampolgárságért folyamodjanak. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a külföldiek tartózkodási engedélyének idei rendezésével. A legfelsőbb bíróság ideiglenes döntése nyomán 163 ezer külföldön élő, honosított spanyol választójogát függesztették fel a november 29-i választás előtt. Az ügy középpontjában az áll, elegendő-e az érintettek felmenőinek kivándorlási ideje, vagy külön bizonyítaniuk kell a politikai száműzetést.