Lángoló buszok és gépfegyverropogás fogadja majd a szurkolókat? El Mencho kivégzése után hadszíntérré vált Guadalajara. Elmondjuk, mit üzen a mexikói elnök azoknak, akik jegyet vettek a világbajnokságra. Az elmúlt negyvennyolc órában Mexikó a modern kori történetének egyik legsúlyosabb biztonsági válságába süllyedt. 

Vasárnap, egy precízen megtervezett katonai akció során életét vesztette Nemesio Oseguera Cervantes, ismertebb nevén „El Mencho”, a Jalisco Új Nemzedék Kartell (CJNG) alapítója és teljhatalmú vezére. Bár a hatóságok számára a maffiafőnök kiiktatása stratégiai győzelem, az ország válaszul lángba borult: a kartell fegyveresei nyílt háborút indítottak az állami intézmények ellen, útlezárásokkal, gyújtogatásokkal és összehangolt támadásokkal bénítva meg Mexikó középső és nyugati államait. Erdélyből nézve Mexikó távolinak tűnhet, de a 2026-os labdarúgó-világbajnokság  közelsége miatt a most zajló események hullámai hozzánk is elérnek.

Nemesio Oseguera Cervantes élete és pályafutása hűen tükrözi a mexikói drogkereskedelem brutalitását és átalakulását. Az 1960-as években, Michoacán állam egyik szegény falujában született férfi fiatalon avokádótermesztéssel foglalkozott, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol többször is elítélték kábítószer-kereskedelemért. Miután kitoloncolták, rendőrként helyezkedett el Jalisco államban, de hamarosan átállt a bűnözői oldalra.

El Mencho nem csupán egy volt a sok drogbáró közül. Ő építette fel a Jalisco Új Nemzedék Kartellt (CJNG), amely alig egy évtized alatt Mexikó legerősebb és legagresszívabb bűnszervezetévé vált. Míg a rivális Sinaloa-kartell inkább a korrupcióra és a diplomáciai manőverekre épített, El Mencho a nyers katonai erőt választotta. Szervezete saját hadsereget állított fel: páncélozott járművekkel, vállról indítható rakétákkal és katonai szintű kiképzéssel rendelkező bérgyilkosokkal operáltak. Halála pillanatában az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, felelőssé téve őt a globális fentanilválság jelentős részéért. 

Kapcsolódó

Trump szárazföldi csapásokat helyezett kilátásba a drogkartellek ellen

Nő a feszültség az Egyesült Államok és Latin-Amerika között.

Mexikó Venezuela Donald Trump drogkartell

Az elnök, Claudia Sheinbaum és a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a rajtaütés hónapokig tartó, szoros amerikai–mexikói hírszerzési együttműködés eredménye volt. Mexikó nemzetvédelmi minisztere részletesen ismertette a műveletet, és elmesélte, hogy a kartellvezér és egy romantikus partnere közötti találkozó adta a tippet.  El Mencho, aki évek óta súlyos veseelégtelenséggel küzdött, kénytelen volt mobil dialízisállomásokat fenntartani a rejtekhelyein. Ez a logisztikai kényszer vált a vesztévé, mivel a gépek karbantartása és szállítása olyan digitális és fizikai lábnyomot hagyott, amelyet a modern megfigyelőrendszerek már képesek voltak azonosítani.

A február 22-i hajnali akció helyszíne a Jalisco állambeli hegyvidék volt. A hadműveletben a mexikói tengerészgyalogság (SEMAR) elit egységei vettek részt, akiket alacsonyan szálló, éjjellátó berendezésekkel felszerelt helikopterek támogattak. A bűnözők testőrsége elszántan védekezett, több mint egy órán át tartó tűzharc alakult ki, amelyben a maffiafőnök halálos sebet kapott. A kormány közlése szerint a DNS-vizsgálatok kétséget kizáróan megerősítették, hogy az áldozat a rettegett karetllfőnök.

Trump szerepvállalása megkerülhetetlen

Donald Trump szerepvállalása megkerülhetetlen az ügyben, hiszen adminisztrációja hónapok óta kőkemény ultimátumokkal szorongatta a mexikói vezetést a fentanil-krízis megfékezése érdekében. A rajtaütést segítő precíziós amerikai hírszerzési adatok átadása mögött felsejlik az elnök azon ígérete, miszerint ha Mexikó nem lép, az Egyesült Államok kész akár katonai erővel is felszámolni a határ menti drogbirodalmakat. Washington számára El Mencho kiiktatása nem csupán bűnüldözési siker, hanem politikai győzelem is, amellyel Trump elnök igazolni tudja választóinak, hogy az „Amerika az első” doktrína a kartellek elleni harcban is eredményes. 

Ebben a feszült légkörben világszerte aggodalommal figyelik a fejleményeket, különösen a 2026-os labdarúgó-világbajnokság közelsége miatt. Mexikó az Egyesült Államokkal és Kanadával közösen ad otthont a tornának, és Guadalajara, a jelenlegi harcok egyik gócpontja, fontos helyszíne lenne a mérkőzéseknek. Sok szurkoló – köztük magyarok és románok is, akik már elkezdték a tervezést és a jegyfoglalást – elbizonytalanodott a biztonsági kockázatok láttán.

Claudia Sheinbaum elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján igyekezett megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt. „A jelenlegi erőszakhullám egy kétségbeesett reakció az állam határozott fellépésére. Garantálom, hogy az ország rendje és biztonsága helyreáll. A 2026-os világbajnokságra érkező szurkolóknak nincs félnivalójuk: Mexikó készen áll a világ fogadására, és a stadionok környékén, valamint a turisztikai övezetekben megerősített védelmet biztosítunk” – fogalmazott az államfő.

Szakértők szerint a kartellháborúk intenzitása a vezércserék után általában néhány hétig tetőzik, majd a szervezet belső átrendeződésével alábbhagy. A mexikói kormány bízik abban, hogy a következő hónapokban sikerül stabilizálni a helyzetet, és a sportesemény idejére a biztonsági készültség már nem a félelemről, hanem a megelőzésről szól majd. A szurkolók számára a tanács egyelőre a türelem: a szervezők és a hatóságok folyamatosan frissítik a biztonsági protokollokat, hogy a világbajnoksgá ne az utcai harcok árnyékában teljen el.