Egyre több jel utal arra, hogy a mesterséges intelligenciába vetett befektetői bizalom meginoghat, miután néhány nap alatt ezermilliárd dolláros nagyságrendű piaci érték tűnt el a világ legnagyobb technológiai vállalatai mögül. Kínában már közel 40 százalékot zuhantak az MI-fejlesztésekben érdekelt cégek részvényei, az Egyesült Államokban pedig a Google anyavállalata egyetlen nap alatt mintegy 500 milliárd dollárt veszített tőzsdei értékéből. A befektetőket elsősorban az aggasztja, hogy a mesterséges intelligenciára fordított hatalmas összegek megtérülése egyelőre bizonytalan.

A mesterséges intelligencia körüli befektetési láz megtorpanásának első komolyabb jelei Kínában mutatkoztak, ahol az MI-fejlesztésben és a félvezetőgyártásban érdekelt vállalatokat tömörítő STAR50 tőzsdeindex júliusi csúcsa óta közel 40 százalékot veszített értékéből. A Reuters október 26-i elemzése szerint  kevesebb mint négy hónap alatt mintegy 480 milliárd dollárnyi piaci érték semmisült meg, miközben a befektetők egyre óvatosabban ítélik meg a mesterséges intelligencia iránti keresletet és a korábban rendkívül magasra értékelt technológiai vállalatok jövőjét.

A kínai részvénypiacot különösen érzékenyen érintette, hogy a korábbi emelkedés során az MI-hez kapcsolódó cégek rendkívül nagy súlyt szereztek a tőzsdei kereskedésben, ezért árfolyamaik visszaesése széles befektetői rétegeket érintett. Az amerikai exportkorlátozások, az egyre élesebb árverseny és a vállalatok jövedelmezőségével kapcsolatos bizonytalanság tovább fokozta az eladási hullámot, amely mostanra az Egyesült Államok technológiai piacát is elérte.

A Google történelmi zuhanása magával rántotta a technológiai részvényeket

Az amerikai tőzsdén október 29-én következett be az egyik leglátványosabb fordulat, amikor a Google anyavállalata, az Alphabet több mint 12 százalékos árfolyameséssel zárta a kereskedést, és egyetlen nap alatt mintegy 500 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. A vállalat történetének legsúlyosabb tőzsdei zuhanását csak az Nvidia 2025 januárjában elszenvedett, 593 milliárd dolláros értékvesztése előzi meg az amerikai vállalatok között, amelyet akkor a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-modell megjelenése váltott ki.

A Google részvényeinek összeomlását ezúttal a vállalat harmadik negyedéves eredményei okozták, amelyekből kiderült, hogy a keresésekhez kapcsolódó hirdetési bevételek elmaradtak a befektetői várakozásoktól, miközben a mesterséges intelligenciára fordított kiadások meredeken emelkedtek. Bár a Google felhőszolgáltatási üzletágának bevételei több mint kétszeresükre nőttek, a vállalat legfontosabb bevételi forrását továbbra is a keresőhöz kapcsolódó hirdetések jelentik, amelyek növekedése az utóbbi időszakban lassult. A befektetők attól tartanak, hogy az MI-alapú keresési megoldások hosszabb távon éppen a Google hagyományos üzleti modelljének jövedelmezőségét gyengíthetik.

Az Alphabet gyengélkedése után más technológiai vállalatok részvényei is jelentősen veszítettek értékükből, az október 30-i kereskedésben pedig már az egész amerikai technológiai szektorra kiterjedt az eladási hullám. Az NBC News szerint a technológiai vállalatok piaci értékéből egyetlen nap alatt több mint ezermilliárd dollár tűnt el.

Az október végi zuhanás egyik legnagyobb vesztese az Intel volt, amelynek részvényárfolyama 29 százalékkal csökkent, miután a félvezetőgyártó a vártnál gyengébb negyedik negyedéves kilátásokról és jelentős pénzkiáramlásról számolt be. A fejlemények különösen azért aggasztják a piacokat, mert a mesterséges intelligencia fejlődése éppen a félvezetőipar számára ígérte az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget.

A körkörös finanszírozás újabb veszélyeket rejthet

A tőzsdei visszaesésekkel egy időben az Open Markets Institute és az Americans for Financial Reform Education Fund közös jelentése arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok egyre kockázatosabb finanszírozási módszerekkel tartják fenn beruházásaik ütemét. A dokumentum készítői szerint a technológiai óriások között kialakult, úgynevezett körkörös finanszírozási rendszer megnehezíti annak megállapítását, hogy a mesterséges intelligencia valójában mekkora önálló bevételt termel.

A gyakorlat lényege, hogy egy nagy technológiai vállalat befektet egy mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőcégbe, amely a kapott pénzből később ugyanannak a befektetőnek a számítási kapacitását vagy technológiai termékeit vásárolja meg. Az ilyen megállapodások önmagukban nem jogellenesek, azonban a jelentés szerzői szerint könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy az MI-szolgáltatások iránt a ténylegesnél nagyobb, független piaci kereslet mutatkozik. A kockázatot tovább növeli, hogy egyre több adatközpont és technológiai beruházás épül hitelből, miközben a vállalatok jövőbeli bevételeire vonatkozó becslések továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoznak.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egy esetleges nagyobb tőzsdei összeomlás következményei messze túlnyúlhatnak a Szilícium-völgyön, mivel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények és hitelkonstrukciók a nyugdíjalapok, biztosítók és más pénzügyi intézmények befektetéseiben is megjelentek. A jelentés ezért a technológiai cégek pénzügyeinek átláthatóbbá tételét, a kockázatos hitelezési konstrukciók szigorúbb felügyeletét és a befektetők fokozottabb védelmét sürgeti.