Az európai migrációs reformok működnek, az illegális határátlépések száma az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent – jelentette ki Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős uniós biztos csütörtökön Luxembourgban.

Az EU-tagállamok belügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Brunner hangsúlyozta, a visszaesés a menedékkérelmek számában is megmutatkozik – közölte az MTI.

Svédországban történelmi mélypontra csökkent a kérelmek száma, Ausztriában pedig már több embert küldenek vissza, mint ahányan menedékjogért folyamodnak. Németországban is jelentősen mérséklődött a kérelmek száma. A biztos szerint nem kisebb javulásról, hanem fordulatról van szó.

Közölte: az uniós migrációs politika alapját a migrációs és menekültügyi paktum jelenti, de az új szabályozás végrehajtása mellett további intézkedésekre is szükség van. Ezek között említette a Frontex uniós határvédelmi ügynökség mandátumának megerősítését, a harmadik országokkal folytatott migrációs együttműködés fokozását, valamint egy új európai vészhelyzeti reagálási keretrendszer létrehozását.

Utóbbinak az lenne a feladata, hogy segítse a tagállamokat az olyan helyzetek kezelésében, amikor a tömeges migrációs mozgásokat szervezetten használják fel az Európai Unióval szemben.

A biztos kiemelte a külső uniós határok védelmét és a belépési-kilépési rendszer (EES) szerepét is. Mint mondta, a rendszerben már több mint 210 millió, harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódó be- és kilépést regisztráltak.

Mintegy 70 ezer embert nem engedtek be az EU területére, közülük kétezren biztonsági fenyegetést jelentettek, egyebek mellett terrorizmushoz, kábítószer-kereskedelemhez vagy szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolataik miatt.

Brunner kitért a nyáron a spanyolországi Ceutában történtekre is. Úgy fogalmazott, az események megmutatták, hogy a válsághelyzetek rosszabb fényben tüntethetik fel a migráció alakulásáról szóló kedvező statisztikákat.

A ceutai eseményeket az Európai Unió „stressztesztjének” nevezte, és hangsúlyozta, az EU-nak a jövőben még azelőtt kell cselekednie, hogy az ilyen helyzetek valódi vészhelyzetté válnának. Kijelentette, ha migrációs mozgásokat szervezetten, az Európai Unióval szembeni eszközként használnak fel, az már nem kizárólag migrációs, hanem biztonsági kérdés is.

„Mindig tiszteletben fogjuk tartani értékeinket és alapvető jogainkat, de határaink védelmében nem kötünk kompromisszumot” – fogalmazott.

Az uniós biztos a hibrid fenyegetésekről és a drónok jelentette kockázatokról is beszélt. Közölte, Európa több országában történtek az utóbbi időszakban drónincidensek, és az új biztonsági fenyegetések már nem korlátozódnak az EU külső határaira.

Brunner szerint az Európai Unió a drónfenyegetések kezelésére valós idejű jelentési rendszert és drónelhárítási kiválósági központot hozott létre. Az uniós drónellenes intézkedésekre korábban elkülönített 250 millió eurós támogatási keretet további 130 millió euróval növelik.

Emellett 170 millió eurót fordítanak olyan felderítő- és megfigyelődrónok finanszírozására, amelyeket a Frontex és a tagállamok használhatnak. Brunner közlése szerint így összesen mintegy félmilliárd euró áll a tagállamok rendelkezésére a drónokkal kapcsolatos képességek fejlesztésére.