Két nappal a tervezett aláírás előtt újabb akadály gördült a negyedszázada készülő EU–Mercosur‑megállapodás útjába. Az Európai Tanács csütörtöki ülésén elnapolták a kérdést januárra. Winkler Gyula EP‑képviselő szerint a megállapodásból a német gazdasághoz ezer szállal kötődő romániai, erdélyi cégek is profitálnának.

Az Európai Tanács ülésével párhuzamosan Brüsszelben erőszakba torkollt a több ezer gazda részvételével tartott tüntetés, amelyen az EU és a dél‑amerikai Mercosur‑országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése ellen tiltakoztak. Az állam‑ és kormányfők döntését azonban nem annyira az utca befolyásolta, mint inkább Franciaország ellenkezése. Ráadásul az utolsó pillanatban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a franciák oldalára állt. Állítólag azzal érvelt, hogy meg kell nyugtatnia az olasz gazdákat: nem fogja kiszorítani őket a piacról a Dél‑Amerikából érkező olcsó baromfi és marhahús.

A francia–olasz ellenkezést nem tudta leszerelni az sem, hogy előző nap az uniós intézmények sietve jóváhagytak egy kiegészítő szöveget, amely vámok alkalmazását helyezi kilátásba arra az esetre, ha a latin‑amerikai baromfi‑ és marhaimport destabilizálná az európai piacokat.

Az Európai Parlament (EP) szintén biztosítékokat követelt. Az uniós csúcs előtt két nappal a törvényhozás plénuma elfogadta azt a védzáradékot, amely védelmet biztosítana az európai agráriumnak arra az esetre, ha a Mercosur‑megállapodás végrehajtása során hátrányos helyzetbe kerülne valamely termelői ágazat.

A szöveg a plénumbeli szavazás előtt módosult a nemzetközi kereskedelmi bizottságban (INTA), noha a parlament hagyományos többsége amellett kardoskodott, hogy az Európai Bizottság javaslatát változtatás nélkül kell elfogadni. „Mégis módosítókat fogalmaztunk meg Daniel Buda, kolozsvári liberális PNL‑képviselővel együtt, a hazai mezőgazdasági termelők képviseleti szervezeteinek javaslatait véve alapul” – mondta a Maszolnak Winkler Gyula RMDSZ‑es EP‑képviselő és az INTA alelnöke. A javasolt változtatások azt szolgálják, hogy az EU gyorsabban és hatékonyabban lépjen fel a hazai termelők érdekében, ha a dél‑amerikai import zavart okozna a piacon. Eszerint:

• a védintézkedések bevezetésének küszöbértékei 10 százalékról 5 százalékra csökkennek mind az adott importált termék mennyisége, mind a piaci átlagár tekintetében;
• az érzékeny termékek (marhahús, baromfi, cukor, bioetanol, rizs) esetében a vészfék aktiválásának határideje 21 nap helyett 14 nap lesz;
• négyről két hónapra rövidül az az időszak, amely alatt le kell zárni a végleges védintézkedések meghozatala előtti vizsgálatokat az érzékeny termékek esetében; az egyéb termékek esetében a határidő hatról három hónapra csökken;
• új, szigorú rendelkezések szabályozzák a származás ellenőrzését, az importáruk nyomon követhetőségét és hitelességük biztosítását.

„Ez a védzáradék elég szolidra sikerült. Egy dolog marad megoldatlan: a kölcsönösségi szabályok. Vagyis hogy ugyanazokat az állategészségügyi és élelmiszer‑biztonsági feltételeket alkalmazzák az importokra is, amelyeknek a termelőknek eleget kell tenniük Európában. Itt kell tovább tárgyalni, és tulajdonképpen ezt hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, amikor megfordította az egész történetet a brüsszeli csúcson” – magyarázta az RMDSZ képviselője.

Winkler elmondta: az RMDSZ támogatja a tüntető gazdák célkitűzéseit, hiszen „mi is aggályokat fogalmaztunk meg például azzal kapcsolatban, hogy 2028 után nem lehet egészen pontosan tudni, mi lesz a közös agrárpolitikával”. Ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság megpróbálja átalakítani az uniós agrártámogatások rendszerét a következő hétéves költségvetésben, hogy helyet teremtsen új prioritásoknak, például a védelemnek. Egyetért azzal is, hogy ha piaci zavar következik be a dél‑amerikai import miatt az úgynevezett érzékeny területeken, akkor az importok ideiglenes felfüggesztése vagy végleges tiltása mellett másfajta kompenzációs intézkedésekre is szükség van. Az Európai Bizottság egymilliárd eurót tenne félre kárpótlásokra, amit egyes gazdaszervezetek keveselnek.

Elnapolásból jegelés?

Ursula von der Leyen szerint csütörtökön áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a Mercosur‑megállapodást. Optimistán nyilatkozott a csúcs végeztével a német kancellár is. „Hidat építünk az európai és a latin‑amerikai piac között, létrehozva a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét” – hangsúlyozta Friedrich Merz, hozzátéve, hogy 25 év tárgyalás után „belefér” a kéthetes halasztás.

A francia elnök szerint még korai megmondani, hogy a Mercosur‑megállapodás aláírásának elhalasztása elég lesz‑e Franciaország ellenállásának feloldásához. Emmanuel Macron a Politicónak azt mondta, nem tudja, hogy a most elért haladék elegendő‑e a további engedményekhez, és hangsúlyozta, hogy a megállapodás tartalmát meg kell változtatni. Külön kiemelte, hogy a védelmi (safeguarding) és a kölcsönösségi (mirror) záradékok ügyében „nem haladtak elég gyorsan”, ezért szerinte ezek rendezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megállapodás Franciaország számára elfogadható legyen.

Az aláírásra kijelölt új, januári határidő tartása fontos lenne ahhoz, hogy megtörténhessen a megállapodás ratifikálása, még mielőtt az EP kérhetné a szöveg jogi felülvizsgálatát az Európai Unió Bíróságától (CJEU). Centrista törvényhozók egy csoportja számára a kedden elfogadott védőintézkedések nem elegendőek. Ha a Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a liberális Renew, a Zöldek és a Baloldal 145 képviselője sikerrel jár, az másfél–két évre befagyaszthatja a ratifikációt.

Winkler Gyula rámutatott: egy 800 milliós piac létrejötte óriási lehetőségeket nyújtana az európai iparnak és agráriumnak, különösen most, amikor geopolitikai és kereskedelmi átrendeződés zajlik: a magas vámok miatt csökken az EU exportja az USA‑ba, miközben nő a kínai import.

A közgazdász képviselő szerint az agrárium is nyertese lenne a Mercosur‑megállapodásnak. Kiemelte, hogy a magas hozzáadott értékű európai élelmiszer‑ és italexport (sajt, csokoládé, pezsgő, whisky stb.) jelentős profitot hozhat, hiszen már most is, a meglehetősen magas (20–50 százalékos) dél‑amerikai vámok mellett is nyereséges. Hozzátette: közvetetten Erdély is profitálhatna a megállapodásból, hiszen erős beszállítói kapcsolatai vannak a német iparral.