Negyvenkétmillió ember indulna el az Egyesült Államokba Latin-Amerikából és a karibi térségből - írta szerdán cége internetes oldalán, egy friss felmérésre hivatkozva Jim Clifton, a Gallup amerikai közvélemény-kutató vállalat igazgatója.

Latin-Amerika és a Karib-tenger térségének 33 országában nagyjából 450 millió felnőtt él, és a Gallup megkérdezte tőlük, hogy elköltöznének-e véglegesen egy másik országba, ha tehetnék "- írja Clifton. A válaszadók 27 százaléka válaszolt igennel, ami azt jelenti, hogy nagyjából 120 millióan vándorolnának el egy másik országba - derült ki a kutatásból.

Clifton hozzátette: azok közül, akik véglegesen elhagynák az országukat, 35 százalék - azaz körülbelül 42 millióan - mondták azt, hogy az Egyesült Államokba akarnak menni. "Amellett, hogy megoldást találunk a határon jelenleg tartózkodó több ezer migráns ügyére, tegyünk fel egy nagyobb és súlyosabb kérdést! Mi a helyzet mindazokkal, akik jönni akarnak? Mit üzenünk nekik? Mi a 10 éves terv? 330 millió amerikai állampolgár és 42 millió latin-amerikai kíváncsi a válaszra" - fogalmazott a Gallup igazgatója.

Egy másik - a Reuters hírügynökség és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat által a múlt héten készített - felmérés szerint az amerikaiak egyre inkább elutasítják azt, ahogy Joe Biden amerikai elnök kezeli a migránshelyzetet. A megkérdezettek 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem elégedett az elnök teljesítményével a határon kialakult helyzettel kapcsolatban és mindössze 41 százalékuk mondta azt, hogy támogatják Biden törekvéseit.

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök keddi sajtótájékoztatóján Biden elnököt hibáztatta a mexikói-amerikai határon kialakult migránsválság miatt. Mint mondta: az amerikai elnök és kormánya abban az illúzióban ringatta a migránsokat, hogy beengedik őket az Egyesült Államokba. "Azt hitték, hogy az új adminisztráció jobb bánásmódban részesíti őket, és ez arra késztette a hazánkból és Közép-Amerikából elinduló embereket, hogy át akarják lépni a határt" - fogalmazott a mexikói elnök.

Szakértők szerint az elmúlt időszakban több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. A múlt hónapban Joe Biden hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump "Maradj Mexikóban" nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket. Biden ezenkívül leállította - a szintén Trump elnök által prioritásnak tartott - mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket - az Egyesült Államokba való belépésük előtt - a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a dél-nyugati határra.

„Kevesebb mint 100 napja vagyunk hivatalban. Foglalkozunk a kérdéssel, de a megoldás el fog tartani egy ideig. Igen, csalódottak vagyunk" - ezt mondta Kamala Harris amerikai alelnök a határon kialakult helyzettel kapcsolatban szerdán, a CBS televíziónak adott nyilatkozatában. Harris ugyan elismerte, hogy a határon "óriási problémával" néznek szembe, de továbbra sem nevezte válságnak a kialakult helyzetet.

Az alelnök az előző adminisztrációt hibáztatta a kialakult helyzetért, mert az szerinte jól működő bevándorlási szabályokat szüntetett meg, amelyeket most vissza kell állítaniuk. "Ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni" - fogalmazott Harris. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy elutazik a kritikus zónába, ugyanazt válaszolta, mint Biden elnök a hét elején: szándékában áll "valamikor" meglátogatni a határt.