Facebook-akták: elindul a lejtőn a médiaóriás?

Noha a Facebook vezetősége megpróbálja lekicsinyelni a Frances Haugen nevéhez fűződő szivárogtatást, több jel is arra utal, hogy a médiaóriás óriási pofont kapott egykori termékmenedzserétől. Az első konkrét következmény: Mark Zuckerberg csapata kénytelen volt leállítani a 13 év alattiaknak szánt Instagram Kids fejlesztését.

A Facebookot fél évtizede folyamatos botrányok övezik, és noha rengetegen követelték a megregulázását, Mark Zuckerberg és vállalata mindig megúszta. A legújabb kiszivárogtatás, amely Frances Haugen egykori termékmenedzser keddi szenátusi meghallgatásához vezetett, rosszabb színben tünteti fel a céget, mint bármilyen eddigi botrány, beleértve a Facebooknak a rohingya népirtásban játszott szerepét is. A volt Facebook-alkalmazott ugyanis nem kevesebbet állít, sokak számára meggyőzően, mint azt, hogy a Facebook üzleti modelljének lényege – a termékoptimizáció, a tartalomnépszerűsítő algoritmusok, a hirdetési rendszere – közvetlenül árt a legsérülékenyebb felhasználóknak, a tizenéveseknek.

Frances Haugen (középen) szenátusi meghallgatása | Fotó: Agerpres/EPA

Haugen órákon át részletezte, hogyan veszélyezteti tudatosan a tinédzserek mentális egészségét a Facebook által 2012-ben felvásárolt Instagram. A vádak első alkalommal a Wall Street Journal üzleti lap Facebook-akták címmel közölt sorozatában fogalmazódtak meg, akkor még névtelen szivárogtatóra hivatkozva.

A keddi meghallgatáson több szenátor is felidézte, milyen törvénykezdeményezésekkel próbálta javítani a fiatal internethasználók biztonságát. Haugen maga is előállt több javaslattal, amelyek közül a legradikálisabbnak az tűnik, amely a közösségi média használatához szükséges korhatár felemelését célozza a jelenlegi 13 évről 17-re.

Egyebek között azzal érvelt, hogy – amint arra a Facebook megrendelésére készült és mostanáig titokban tartott tanulmányok is rámutattak – a szülők nincsenek tisztában, milyen veszélyeknek teszik ki a gyermeküket, amikor engedélyezik számukra az Instagram használatát, hiszen ők maguk tinédzserként nem éltek át ilyesmit, így nem rendelkeznek közvetlen tapasztalatokkal, amelyekre támaszkodva el tudnák látni tanácsokkal a csemetéjüknek.

Az elmúlt időszakban több megoldás is felmerült a Facebook által okozott problémákra, köztük a vállalat feldarabolása, illetve a Whatsapp és az Instagram kényszereladása is. Ezeket Haugen nem tartja jónak. Szerinte a megoldás a közösségi platform „lefékezése”, a vállalat átláthatóságának fokozásával párhuzamosan, azonban a legfontosabb eltávolodni a szerinte veszélyes „elköteleződés alapú rangsorolástól”. (Az elköteleződés a közösségi médiában arra utal, hogy milyen interakciókat vált ki egy-egy bejegyzés a felhasználók részéről: like-kot, kommentet, megosztást, mentést vagy privát üzenetet.)

Több évi vacillálás után májusban bejelentették, hogy a Facebook- és Instagram-felhasználók elrejthetik mások előtt a bejegyzéseikre kapott like-ok számát, ezzel csökkentve a „kedvelésverseny” által okozott szorongást. Haugen szerint azonban a kedvelésszámláló letiltása nem elég, a kommentek megtartása esetén továbbra is fennáll a negatív társadalmi összehasonlítás problémája.

A Frances Haugen által feltárt információk, bár a Facebooknál lakat alatt álltak évekig, nem teljesen váratlanok, mutat rá az amerikai közrádió. A Pew Research 2018-ben készített egy felmérést arról, hogy milyen hatással van a közösségi média a 13–17 közötti lányokra. (Elméletileg 13 év alatt senki nem nyithat saját Facebook- vagy Instagram-fiókot.) Mint kiderült, az említett korosztályoz tartozó tinédzserek 43 százaléka úgy érezte, nyomás nehezedik rá, hogy csak olyan tartalmat osszon meg, amely mások előtt kedvező színben tünteti fel. Másik 37 százalék úgy érezte, muszáj olyan dolgokat posztolnia, amelyek sok like-ot vagy kommentet generálnak. Ugyanakkor 45 százalék elviselhetetlennek érezte a közösségi média által okozott „drámát”. A cikkben idézett szakértő szerint az adatok azért különösen aggasztóak, mert az Instagram tizenéves felhasználóinak a száma évről évre robbanásszerűen növekszik.

Egyes szenátorok felvetették a gyerekek magánélethez való jogának védelméről (Coppa) elfogadott 1998-as törvény felfrissítésének a szükségességét, miután a meghallgatás alapján egyértelművé vált számukra, hogy az abban lefektetett biztosítékok nem elégségesek.

Miután a Facebook szóvivője, majd alapítója és vezérigazgatója is cáfolta Frances Haugen állításait, Marsha Blackburn republikánus szenátor felkérte a vállalat képviselőit, hogy álljanak a szenátus elé, és eskü alatt adják elő a mondanivalójukat a tinédzsereket érintő kutatások kapcsán.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A Haugen állításait cáfoló Facebook-vezetők egyelőre még nem döntötték el, hogy nyilvánosságra hozzák-e az ominózus tanulmányokat, hogy a nagyközönség is összevethesse azokat a szivárogtató kijelentéseivel. Egyes megfigyelők szerint megtörténhet, hogy erről végül nem a vállalat dönt majd. Frances Haugen meghallgatása új szakaszt indíthat el a közösségimédia-óriások elleni hadjáratban. A szivárogtatót ezúttal a fogyasztóvédelmi albizottság hallgatta meg, viszont ha az „anyatestület”, azaz a kereskedelmi bizottság úgy dönt, hogy szabályos kongresszusi vizsgálatot indít a Facebook visszaéléseivel kapcsolatban, akkor a szenátorok beidézhetnek más Facebook-alkalmazottakat, illetve olyan információk és dokumentumok közzétételére kényszeríthetik a céget, amelyeket eddig sikerült elrejtenie a nyilvánosság elől, beleértve a posztok rangsorolására használt algoritmust is.

Nem Frances Haugen az első Facebook-alkalmazott, aki kitálal, ez a botrány mégis másnak tűnik minden korábbinál. Ezt mutatja, hogy – mint az a keddi szenátusi meghallgatásán kiderült – Frances Haugennek sikerült egy oldalra állítania a demokratákat és a republikánusokat, ami újabban egyáltalán nem gyakori.

(A nyitókép illusztráció | Fotó: Pixabay)

Kapcsolódók

Kimaradt?