Életbe lépett az a háromnapos tűzszünet Ukrajnával, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelt el a Vörös Hadsereg náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken – jelentette az orosz állami média az AFP szerint. Az ukrán fél nem fogadta el a tűzszünetet. Mindeközben az Egyesült Államok alelnöke J. D. Vance kijelentette, ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

Életbe lépett a Nagy Győzelem 80. évfordulója alkalmából kötött tűzszünet (...) – jelentette a RIA hivatalos orosz hírügynökség, írja az Agerpres. Ukrajna nem fogadta el ezt a tűzszünetet, helyette egy 30 naposat követelt.

Légicsapások és törölt járatok

Órákkal Putyin parancsának életbe lépése előtt Moszkva és Kijev légicsapások sorozatát indította el, ami oroszországi repülőterek bezárását és legalább két ember halálát okozta Ukrajnában. A Kreml közölte, hogy az orosz erők tiszteletben tartják Putyin elnök tűzszüneti parancsát, de „azonnal” válaszolnak, ha Ukrajna támadásokat indít.

Az egyoldalú tűzszünet 72 órán át lesz érvényben, és Putyin elnök a Vörös Hadsereg második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek miatt döntött így, amelyeken mintegy 30 ország vezetői, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz Moszkvában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elítélte az ukrán hadsereg által az elmúlt napokban több orosz régió, köztük Moszkva ellen végrehajtott dróntámadásokat: „A kijevi rezsim továbbra is bizonyítja lényegét, a terrorista akciókra való hajlamát” - mondta Peszkov.

Kapcsolódó

Válaszolt a román külügy Putyinnak

Románia NATO-tagsága nem jelent biztonsági fenyegetést, az Orosz Föderáció az egyetlen ország, amely veszélyezteti Európa biztonságát, válaszolt a külügyminisztérium Vlagyimir Putyin felvetésére, miszerint a romániai és bulgáriai NATO-bázisok megjelenése vezetett az „ukrajnai tragikus eseményekhez”.  

orosz–ukrán háború NATO Vlagyimir Putyin külügyminisztérium

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tűzszünet elutasítása mellett kijelentette, hogy Ukrajna nem garantálja a május 9-én Moszkvában tartózkodó külföldi tisztségviselők biztonságát.

Vance: az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból

Mindezköben J.D. Vance szerdán Washingtonban a Müncheni Biztonsági Konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból, számol be az MTI. Mint mondta, az amerikai megközelítést a „stratégiai realizmus” vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust. Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok „túl soknak tartja”, és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” - fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás. „Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” - hangoztatta az amerikai alelnök. Vance egyben elismerte, hogy miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése „nem stratégiai érdeke”. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy „olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon”.

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára”, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.