Drámai mértékű a magyar fogyatkozás a Vajdaságban is 

A szerbiai magyarok körében is rendkívül magas a fogyatkozás. A népszámlálás előzetes adatai alapján kétszázezer alá csökkent a vajdasági magyar közösség létszáma. Ez tíz éve alatt mintegy 60-70 ezer fős visszaesést jelent. A népesség zsugorodásának fő okaként a nagyon alacsony születésszámot nevezte meg a Maszolnak nyilatkozó zentai szociológus, kiemelve az elvándorlás súlyos hatását is.

Szerbiában tavaly októberben és novemberben bonyolították le a legutóbbi népszámlálást, s az első eredmények szerint a 2011-es összeíráshoz képest hét százalékkal csökkent az ország lakossága. Bár a részletes adatokat 2024 júniusáig hozzák nyilvánosságra, az előzetes számok már egyértelműen jelzik a drámai népességfogyási trendet.  

A kép illusztráció | Fotó: Adobe Stock

A szerbiai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke, Badis Róbert szerint egyáltalán nem volt meglepő a népszámlálás eredménye, mivel nemcsak a szakma, hanem a szélesebb közvélemény számára is közismert tény, hogy Szerbia népessége erőteljesen fogyatkozik. Mint mondta, folyamatosan jelentek meg cikkek, tudományos tanulmányismertetők a médiában Szerbia demográfiai helyzetéről, az alacsony születésszámról a magas halálozásról, a tömeges elvándorlásról.

A népszámlálás alapján Szerbia népessége 6,7 millió, ami mintegy félmilliós csökkenést jelent az elmúlt tizenegy év alatt. „A cenzus egyik szakmailag vitatott újdonsága volt, hogy az összeírt állandó népességet kiegészítették adminisztratív forrásokból átvett személyek számával. Azon személyek esetében használták ezt a módszert, akiket nem tudtak elérni különböző okokból kifolyólag a népszámláló biztosok, de adminisztratív adatbázisokból egyértelműen látszik, hogy Szerbiában élnek. Így mintegy 220 ezer személlyel egészítették ki az összeírtak számát. Emiatt mindenképp fenntartásokkal kell kezelni a közölt népességszámot. Ami rámutatott arra, hogy ez az adat biztosan nem tükrözi a népesség valódi számát: a természetes fogyatkozással magyarázható népességcsökkenés, ami a születések és a halálozások közötti különbségből adódik, 477 ezer fő, míg a teljes fogyatkozás 496 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tizenegy évben 19 ezren hagyták el Szerbiát, ami nyilvánvaló, hogy nem igaz. A becslések szerint évente mintegy 20-25 ezren hagyják el az országot” – vázolta a romániai népszámlálás lebonyolításakor is alkalmazott, torzító módszert a zentai szociológus.

Fotó: Badis Róbert személyes archívuma

Becslések szerint kétszázezer alá csökkenhetett a magyarok lélekszáma. Badis Róbert úgy véli, a népszámlálási adatok tükrében a statisztikai adatok szerint a Vajdaságban mintegy 180-190 ezer lesz a magyarok létszáma. „Ez mintegy 60-70 ezer fős csökkenést jelent, ami rendkívül magas. A legnagyobb népességfogyatkozást elszenvedő községek a Tisza mente községei (Zenta, Csóka, Ada, Kanizsa), ahol több, mint 20 százalékos a fogyatkozás. Ezek zömében magyarlakta területek. Ha összességében nézzük, akkor a vajdasági magyarság száma 20-25 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta” – mondta a szakember. 

A népességfogyás legfőbb okának Szerbia teljes népessége és a magyar népesség esetében is a rendkívül alacsony születésszámot nevezte a szociológus. „2021-ben mindössze 1499 magyar nemzetiségű újszülöttet regisztráltak, ami 30 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Mindkét populáció esetében magas az elvándorlók száma, ez utóbbi jelenség mértékéről csak becsléseink vannak. Országosan mintegy 20-25 ezren hagyják el Szerbiát, a vajdasági magyarok esetében ez a szám 2-3 ezerre tehető évente” – tájékoztatott Badis Róbert.

Szerbiában is erőteljes a társadalom elöregedése is. Azt is megkérdeztük a szekembertől, hogy van-e kormányzati akarat, elképzelés a demográfiai válság kezelésére. Mint elmondta, a kommunikáció terén van ilyen akarat, az intézkedések viszont erőtlenek. „Az állami anyagi támogatás töredékét fedezi a gyermekvállalás költségeinek. Másrészt a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés, hanem társadalmi is. Olyan támogató társadalmi környezetre lenne szükség, amely segíti a családokat a gyermekvállalást követő időszakban. A kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban vállalnak több gyereket a párok, ahol a biztonságban érzik magukat, ahol átlátható, kiszámítható és előre tervezhető az előttük álló időszak. Sajnos Szerbiában, de talán az egész régióban ez a kiszámíthatóság, tervezhetőség nincs meg” – mondta a szociológus.

Mint fogalmazott, azon országokban sem sikerül a születésszám növelése, ahol sokkal nagyobb anyagi ráfordítással próbálnak ezen változtatni. Szerinte jóval széleskörűbb családpolitikai intézkedésekkel sem mindig sikerül megfordítani évtizedes trendeket. „Nagyon sok mindennek kellene változnia, ahhoz, hogy a fiatalok gyermekvállalási hajlandósága megváltozzon. Ezek egy részére hatással tud lenni az állam, egy részére viszont nem. Amit tudna tenni az állam, hogy hosszútávú, kiszámítható, széleskörű, pártpolitikai szereplők feletti egyetértés jöjjön létre a családtámogatási rendszer bővítésének kérdésében. A társadalmi környezet megváltoztatása is fontos lenne, mivel a mai fiatalok között egyre több, a gyermekvállalás időszakából kicsúszó, a gyermekvállalást elutasító, illetve egy gyermeket tervező. Több társadalmi szereplő bevonásával lehet megpróbálni e tendenciákon változtatni, de sajnos akkor sincs garancia a sikerre” – mondta Badis Róbert.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?