Donald Trump azt állítja, jogában állt volna „megfordítani” a választásokat

Megdöbbentő kijelentéseket tett a minap Donald Trump volt amerikai elnök. Miután elismerte, hogy ő és a szűk köre meg akarta változtatni a 2020-as elnökválasztások eredményét, nem kevesebbet állított, mint azt, hogy ehhez joga lett volna. Trump „őszinteségi rohamának” előzménye, hogy kiszivárgott több fehér házi dokumentum, amelyek a választási eredmények meghamisítását célzó szervezkedést bizonyítják. Ezek alapján a hét érintett állam egyikében máris büntetőjogi vizsgálat kezdődött a volt elnök és csapata ellen.

Fotó: Agerpres/EPASzövetségi ügyészek vizsgálják azokat a hamis elektori bizonyítványokat, amelyek Donald Trump volt elnököt nyilvánították győztesnek több olyan államban, ahol valójában alulmaradt kihívójával, Joe Bidennel szemben. A Trump győzelmét hamisan hitelesítő dokumentumokat Trump-támogatók küldték el a Nemzeti Levéltárnak 2020. december közepén, és azok részét képezték annak az átfogó nyomásgyakorlási kampánynak, amely Trump választási vereségének megfordítását célozta, írja a CNN.

Az előkészítés

A 2020. novemberi elnökválasztásokat követő hetekben – az eredmények január 6-i hitelesítését megelőzően – a volt republikánus elnök támogatói hamis bizonylatokat állítottak ki Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Új-Mexikóban azzal a céllal, hogy átvegyék a törvényes elektorok helyét, és a valódi győztesek helyett Donald Trumpot és Mike Pencet hirdessék ki a választások nyertesének.

Mint ismert, az Egyesült Államokban az elnököt és az elnököt nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a jelöltekre leadott voksok alapján kijelölt elektorok választják meg. A folyamat részeként az államok kormányzóinak alá kell írniuk egy hivatalos bizonylatot arról, hogy a szövetségi szintű elektori kollégiumba küldött személyek a győztest képviselik. Utóbbiak aztán kiállítanak egy második bizonylatot, amely hivatalosan megerősíti az elnökre és alelnökre leadott szavazatukat. A két iratot átküldik a washingtoni Nemzeti Levéltárnak, majd onnan a Kongresszusnak, amely a választásokat követő év január 6-án formálisan összesíti az elektori voksokat.

A valódi bizonylatok – amelyek annak idején a Nemzeti Levéltár honlapjára is felkerültek – helyesen állították, hogy Joe Biden nyerte meg a hét említett „csatatér” államot. Ezeket helyettesítették volna a Trump-párti elektorok által készített hamis bizonyítványok – egy részüket vezető republikánusok juttatták el a Nemzeti Levéltárba –, amelyek mögött azonban nem állt egyetlen választott tisztségviselő sem, aki a választási eredmények hitelesítésében jogszerűen érintett lett volna.

A terv végrehajtását Trump személyes ügyvédje, Rudolf Giuliani felügyelte, és a CNN szerint a kampányközpontból irányították a hamis elektorok kiválasztását, ott dolgozták ki a hamis bizonylatok szövegtervét, illetve béreltek termet az „álelektorok” december 14-i találkozója számára.

Ha így nem, akkor úgy

Az előzményekhez tartozik, hogy Trumpnak és támogatóinak nem sikerült megakadályozniuk a valódi elektori bizonylatok kiállítását. Pedig a volt elnök és csapata ugyancsak iparkodott. Erőfeszítéseikről több ezer feljegyzést és tanúvallomást gyűjtött össze különböző állami tisztviselőktől a Capitolium elleni támadás körülményeit vizsgáló képviselőházi bizottság.

A terjedelmes dokumentumhalmaz – e-mailek, szöveges üzenetek és telefonfelvételek, amelyekbe a Politico nyert betekintést – rálátást enged arra, hogy a Trump-tábor összehangolt nyomásgyakorlása főleg az elnökválasztásban érintett alacsonyabb szintű (tagállami) tisztviselők ellen irányult annak érdekében, hogy azok ne hitelesítsék Biden győzelmét. A nyomásgyakorlásban részt vett személyesen az elnök, illetve kabinetfőnöke, Mark Meadows is. Utóbbi előbb hajlandó volt együttműködni a Január 6. bizottsággal, majd meggondolta magát, előbb azonban átadott több ezer oldalnyi e-mailt és szöveges üzenetet. Georgia államban bűnügyi nyomozás indult a 2020-as választásokba való beavatkozás miatt Donald Trump ellen, január végén egy bíró jóváhagyta a bizonyítékgyűjtést felügyelő különleges esküdtszék felállítását az ügyben.

A nagyobb terv

Az „alternatív elektorok” kiállítása szerves részét képezte egy nagyobb tervnek, amelyet egy kevéssé ismert, de konzervatív körökben tiszteletnek örvendő jogász, John Eastman állította össze. Az erről szóló kétoldalas memorandum szintén a január 6. bizottság révén került felszínre.

A memóban Eastman azt állította, hogy Mike Pence alelnöknek jogában áll egyszerűen „kidobni” a Biden-párti elektorok egy részét az általa elnökölt, 2021. január 6-i kongresszusi ülésen, amelyet az elektori szavazatok összesítésére hívnak össze. Pence végül nem ment bele a játékba, amit az alkotmánnyal ellentétesnek ítélt.

A vonatkozó rendelkezéseket tisztázandó a közelmúltban kétpárti erőfeszítések történtek az elektori szavazatok összesítését szabályozó törvény módosítására. Ebből Donald Trump azt a követeztetést vonta le, hogy Mike Pence-nek tényleg jogában állt volna megváltoztatni az elnökválasztás eredményét. „Ezt [a jogkört] most azonnal el akarják venni. Sajnos nem élt ezzel a hatalmával, megfordíthatta volna a választást” – mondta a minap a volt elnök.

Szakértők szerint, miközben a törvény valóban homályos több tekintetben, egyértelmű, hogy a szavazatösszesítésben az alelnök szerepe mindössze ceremoniális. Erre utal egyébként, hogy az alelnök szerepére vonatkozó rendelkezéseket nagy valószínűséggel nem érintik a folyamatban lévő módosítások.

A legfrissebb információk szerint Trump nem pusztán jogi okoskodással próbálta megváltoztatni a választási eredményeket. Előkerült egy rendelettervezet, amelyben az elnök utasította volna a hadsereget a szavazógépek lefoglalására. A dokumentumot – amelyet a Nemzeti Levéltár adott át a képviselőházi különbizottságnak – végül nem írta alá az elnök, viszont később – több forrás szerint – készült egy második változat is, amely ugyanannak a feladatnak a végrehajtására a belbiztonsági minisztériumot (DHS) utasította volna.

Kapcsolódók

Kimaradt?