A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal.

Grant Shapps brit védelmi miniszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a riporteri felvetésre, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának a védelméhez szükséges eszközök alig 25 százaléka áll jelenleg rendelkezésére – kijelentette: ha más országok is követték volna Nagy-Britannia példáját, Ukrajnának ma sokkal nagyobb védelmi kapacitása lenne, számol be az MTI.  A brit védelmi tárca vezetője szerint Nagy-Britannia a háború kezdete óta hozzávetőleg 12,5 milliárd font segélyben részesítette Ukrajnát.

Grant Shapps ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy London szerint Ukrajna használhatja-e a brit fegyvereket Oroszország területén lévő célpontok ellen. A miniszter úgy fogalmazott: a brit fegyverszállítások azt a célt szolgálják, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ezeket a fegyvereket „Ukrajna egész területén lehet és kell is használni, beleértve a Krím területét is”. Shapps a brit fegyverek oroszországi célpontok elleni használatának lehetőségét firtató többszöri kérdésre ugyanakkor csak annyit mondott, hogy az erről folytatott „magánjellegű beszélgetésekről” nem kíván részleteket felfedni. A brit védelmi miniszter szerint a Harkiv körzetében elért orosz előrenyomulást az tette lehetővé, hogy „a civilizált világ kis időre elfordította tekintetét” Ukrajnáról. Grant Shapps ennek példájaként említette, hogy belpolitikai okokból hosszú ideig tartott, mire a washingtoni kongresszus elfogadta az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomagot.

Arra a felvetésre, hogy az Izrael elleni iráni támadás idején brit és amerikai harci gépek is részt vettek az iráni rakéták lelövésében, ugyanakkor nem hajtanak végre ilyen akciókat az ukrajnai célpontokra kilőtt orosz rakéták ellen, a brit védelmi miniszter kijelentette: sem Izrael, sem Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem terjed ki rájuk az atlanti szövetség védelmi garanciája. Ukrajna azonban Oroszországgal áll háborúban, és Nagy-Britannia nem kíván közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal, „nem szándékozunk bevonulni és harcolni ebben a háborúban” – tette hozzá.
A minap David Cameron brit külügyminiszter is kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntére. Május eleji ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóiratnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. Cameron a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, és „nem is lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének”.