A Wagner-csoport működésébe, módszereibe enged belátást az az interjú, amelyet a CNN amerikai hírtelevíziónak adott a zsoldoscsoport egyik volt tagja. Andrej Medvegyev Olsóból jelentkezett be, miután dezertált a Wagnertől és menedékjogot kért Norvégiától.

Amint az interjúban elmondja, az Ukrajnában tapasztalt brutalitás késztette arra, hogy dezertáljon. Medvegyev szerint a cég kegyetlenül bánt a vonakodó újoncokkal, félelemkeltéssel növelték a harci kedvet. „Összeterelték azokat, akik nem akartak harcolni, és az újonnan érkezők szeme láttára lelőtték őket. Hoztak két foglyot, akik nem voltak hajlandóak harcolni menni, és mindenki szeme láttára lelőtték őket, majd eltemették őket a lövészárokban” – fogalmazott a volt zsoldos.

A 26 éves férfi, aki elmondása szerint korábban az orosz hadseregben szolgált, önkéntesként csatlakozott Wagnerhez. Kevesebb mint tíz nappal azután, hogy 2021 júliusában aláírta szerződését, átkelt Ukrajnába, és a donyecki régió frontvárosának, Bahmutnak a közelében teljesített szolgálatot. A zsoldoscsoport kulcsfontosságú szereplővé vált Oroszország ukrajnai inváziójában. Medvegyev elmondta, hogy közvetlenül a csoport alapítóinak, Dimitrij Utkinnak és Jevgenyij Prigozsin orosz oligarchának jelentett. Prigozsinra úgy hivatkozik, mint „az ördögre”.

Prigozsin korábban megerősítette, hogy Medvegyev az ő magánhadseregénél szolgált, és azt mondta, hogy „büntetőeljárás alá kellett volna vonni a foglyokkal való rossz bánásmód miatt”. Medvegyev a CNN-nek azt mondta, hogy nem akarja kommentálni, hogy ő maga mit tett, amikor Ukrajnában harcolt.

Wagnernek nem volt taktikai stratégiája, a csapatok menet közben találták ki a haditerveket − mondta Medvegyev. „Egyáltalán nem volt valódi taktika. Csak információkat kaptunk az ellenfél helyzetéről. Nem voltak határozott parancsok arról, hogyan kell viselkednünk. Mi terveztük meg lépésről lépésre, hogyan fogunk eljárni. Ki fog tüzet nyitni, milyen váltásaink lesznek. Hogy a művelet hogyan fog kinézni, az a mi problémánk volt” − mondta.

Elmondta, hogy ukrajnai bevetésének hatodik napján már tudta, hogy nem akar visszatérni egy újabb bevetésre, miután szemtanúja volt annak, hogy a csapatokat ágyútölteléknek használták. Kezdetben tíz ember volt a parancsnoksága alatt, azonban ez a szám folyamatosan nőtt, miután elítéltek is csatlakozhattak hozzá.

Ellentétben azzal, amivel a harcoló elítélteket hitegették, Medvegyev szerint a Wagner-csoport nem fizetett az elesett harcosok hozzátartozóinak. Azt állította, hogy sok oroszt, aki a harcokban halt meg, „egyszerűen eltűntnek nyilvánítottak”.

A Wagnert gyakran jellemzik Putyin nem hivatalos hadseregeként. 2014-es megalakulása óta világszerte számos konfliktusban részt vesz, és háborús bűncselekményekkel vádolják Afrikában, Szíriában és Ukrajnában.  Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy úgy jár, mint a Wagner egy másik dezertőre, Jevgenyij Nuzsin, akit kamerák előtt gyilkoltak meg egy kalapáccsal, Medvegyev azt mondta, hogy Nuzsin halála bátorította őt a távozásra.