Berlin, Párizs és London „defenzív és arányos” ellenlépésekkel kész válaszolni Teheránnak
A német, francia és brit vezetők vasárnap bejelentették, hogy készek megtenni a „szükséges és arányos védelmi intézkedéseket” az iráni megtorlásokkal szemben, hogy „forrásuknál semmisítsék meg” Teherán katonai képességeit – írja az AFP alapján a News.ro. Az Európai Unió Vörös-tengerre, Perzsa-öbölre és Indiai-óceánra kiterjedő Aspides tengeri misszióját további hajókkal erősítik meg – erősítette meg vasárnap az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas. Ugyanakkor hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.
„Lépéseket teszünk saját és térségbeli szövetségeseink érdekeinek védelmében”, adott esetben megakadályozva, hogy az Iszlám Köztársaság rakétákat és drónokat indítson – figyelmeztetett a három hatalmat tömörítő E3-csoport közös nyilatkozatában.
Teherán a szombaton indított amerikai és izraeli offenzívára minden irányba kiterjedő támadásokkal válaszolt több szomszédos ország ellen – különösen azok ellen, amelyek amerikai bázisoknak adnak otthont –, valamint Izrael ellen, ahol a mentőszolgálatok szerint vasárnap kilenc ember életét vesztette.
Az európai vezetők „megdöbbenésüknek” adtak hangot ezen „vak és aránytalan” támadások miatt, amelyek olyan közel-keleti országokat érintenek, amelyek nem vettek részt az eredeti katonai műveletben. A támadások „közvetlen szövetségeseinket vették célba, és veszélyeztetik katonai személyzetünket, valamint a civileket az egész régióban” – tette hozzá a három ország a közös közleményben. Berlin, Párizs és London egyeztetni fog ezekről a védelmi intézkedésekről az Egyesült Államokkal és térségbeli szövetségeseikkel.
Két francia hajóval erősítenek
Emellett az Európai Unió két francia hajóval erősíti meg vörös-tengeri katonai misszióját, mivel a regionális konfliktus a tengeri forgalmat fenyegeti – közölte vasárnap este egy uniós diplomata. E forrás szerint ezek a hajók a következő napokban csatlakoznak az Aspides néven ismert misszióhoz, amely jelenleg három hadihajóból áll, amelyek közül az egyik francia.
Az Európai Unió Vörös-tengerre, Perzsa-öbölre és Indiai-óceánra kiterjedő Aspides tengeri misszióját további hajókkal erősítik meg – erősítette meg vasárnap az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas. „Aspides tengeri missziónk esetében jelentősen megnőtt a védelem iránti igény, ezért további hajókkal erősítjük meg a tengeri biztonság fokozása érdekében a régióban” – áll Kaja Kallas nyilatkozatában, amelyet az európai külügyminiszterekkel folytatott videokonferencia után tettek közzé, hozzátéve, hogy találkozót tervez összehívni az Öböl-menti országokkal is.
Az Aspides műveletet az EU 2024 februárjában indította el válaszul a húszi támadásokra a Vörös-tengeren közlekedő nemzetközi hajók ellen. Célja tisztán védelmi jellegű: a kereskedelmi hajók megóvása a támadásoktól.
Vasárnap Washington jelentette az első amerikai katonai áldozatokat abban a műveletben, amely az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah halálához vezetett.
Irán „korlátozás nélkül” gyakorolja az önvédelemhez való jogát – figyelmeztetett vasárnap az iráni külügyminiszter, Abbász Araghcsi az amerikai ABC televíziónak adott interjújában. „Amit az Egyesült Államok tesz, az agresszió. Mi védekezünk. Ez nagy különbség” – hangsúlyozta.
Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát
Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez, de továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben – közölte hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök.
A londoni kormányfői hivatalban elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt.
Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak – hangsúlyozta a brit kormányfő. Starmer felidézte: Irán a hétvégén egy bahreini támaszpont ellen is rakétatámadást intézett, és csaknem eltalálta az ott állomásozó brit katonákat.
Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az Öböl-menti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is. Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban.
Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain – a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban – megsemmisítik.
Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán „a felperzselt föld startégiáját alkalmazva” rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak. A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal.
Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben. Starmer elmondta: a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öböl menti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.
„Valamennyien emlékszünk az Irakban elkövetett hibákra, és tanultunk ezekből. Nem vettünk részt az Irán elleni kezdeti csapásmérésekben, és most sem csatlakozunk a támadó műveletekhez” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Kijelentette: London szándékosan döntött úgy, hogy nem vesz részt a támadásokban, nem utolsósorban azért, mert meggyőződése szerint a legjobb megoldást a térség és az egész világ számára a tárgyalásos rendezés kínálja.
Starmer szerint ennek a rendezésnek tartalmaznia kell azt is, hogy Irán beleegyezik nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseinek feladásába.
CSAK SAJÁT
.png)
.jpg)
.jpg)
