Pénteken lezárul Laura Codruța Kövesi hétéves mandátuma az Európai Ügyészség (EPPO) élén. Az intézmény főügyészeként jelentős eredményeket tudhat maga mögött: az általa vezetett szervezet jelenleg több mint 67 milliárd euróra becsült kárt okozó csalások ügyében folytat nyomozást. Kövesi ugyanakkor távozása előtt arra figyelmeztetett, hogy az intézmény függetlenségét és hatékonyságát az elégtelen finanszírozás, a bürokratikus akadályok és a politikai nyomás is veszélyezteti.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) korábbi vezetője 2019 októberében lett az Európai Ügyészség első főügyésze. A luxemburgi székhelyű intézmény 2021. június 1-jén kezdte meg működését, feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, többek között az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások, a korrupció és a súlyos, határokon átnyúló áfacsalások kivizsgálása – írja a News.ro.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án közzétett értékelése szerint az ügyészség hatékonyan működik, és az indulása óta jelentősen növelte tevékenységét. Az aktív nyomozások száma a 2021-es 515-ről 2025 végére 3602-re emelkedett. A 2025-ös éves jelentés szerint a folyamatban lévő ügyekben feltételezett kár értéke elérte a 67,27 milliárd eurót. Ez a gyanúsított károk összértéke, nem pedig a már bizonyított csalások vagy visszaszerzett pénzek összege.

Csak tavaly 2030 új nyomozást indítottak, mintegy 35 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. A lezárt ügyekben hozott ítéletek csaknem 95 százaléka elmarasztaló volt.

A POLITICO-nak adott búcsúinterjújában Kövesi hangsúlyozta: az eddigi eredmények önmagukban nem garantálják az Európai Ügyészség jövőjét. Szerinte a szervezetnek több pénzügyi forrásra és megfelelő jogi eszközökre lenne szüksége ahhoz, hogy megőrizze függetlenségét és hitelességét.

A volt főügyész szerint az intézménynek 230 európai delegált ügyészre lenne szüksége, a jelenlegi finanszírozás azonban csak 180 alkalmazását teszi lehetővé. Emellett a jogszabályi reformok késlekedése és az adminisztratív akadályok is nehezítik a munkát.

Kövesi a politikai nyomás veszélyére is felhívta a figyelmet. Úgy véli, egyes politikusok és tisztségviselők csak addig támogatják az igazságszolgáltatás függetlenségét, amíg a nyomozások nem érintik saját vagy hozzájuk közel álló személyek érdekeit. Példaként a görögországi ügyeket említette, ahol szerinte az európai ügyészek megfélemlítésére irányuló egyik legnyilvánvalóbb kísérlettel szembesültek az uniós mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos csalások vizsgálata során.

A nemzeti igazságügyi hatóságokkal kialakuló hatásköri viták szintén akadályozhatják vagy késleltethetik a nyomozásokat. Kövesi ugyanakkor nem kívánt konkrét folyamatban lévő ügyekről, köztük a Covid-vakcinák beszerzésével kapcsolatos úgynevezett Pfizergate-ügyről nyilatkozni.

Kövesi utódja november 1-jétől a német ügyész, Andrés Ritter lesz, akit szintén hét évre neveztek ki. Kövesi elmondása szerint az Európai Ügyészség vezetése pályafutása legnehezebb feladata volt, de ha újrakezdhetné, semmin sem változtatna. Jövőbeli terveiről egyelőre nem kívánt beszélni.