A Hamász és Izrael között január végén létrejött tűzszünet első szakasza vasárnap lejárt, és félő, hogy amennyiben a felek nem jutnak egyezségre a folytatást illetően, újrakezdődnek a harcok. A helyzetet bonyolítja, hogy Washington közvetlen tárgyalásokat kezdett a palesztin terrorszervezettel.

A hat hete beiktatott Donald Trump a washingtoni kongresszushoz intézett első beszédében kis híján megfeledkezett a Közel-Keletről. Több mint másfél órás felszólalása vége felé tért ki csupán a régióra, és az izraeli túszokat mindössze futólag említette meg. Viszont egy nappal később, szerdán bőségesen pótolta a mulasztást. A saját közösségi oldalán közzétett posztjában az amerikai elnök „pokollal” fenyegette meg a Hamászt, amennyiben nem engedi szabadon azonnal a túszokat, és nem adja ki a „meggyilkolt emberek holttestét”.

„Utolsó figyelmeztetésnek” szánt bejegyezésében azt írta, hogy mindent elküld Izraelnek, „amire szüksége van a munka befejezéséhez”. A Hamász vezetőinek azt üzente, hogy hagyják el Gázát, amíg még megtehetik, az övezet lakóit pedig figyelmeztette, hogy „szép Jövő” vár rájuk, ha nem tartanak túszokat, „ha viszont igen, akkor mind HALOTTAK!”

Az amerikai elnök bejegyzésének közzététele előtt nem sokkal a Fehér Ház megerősítette, hogy Washington közvetlen tárgyalásokat kezdett a palesztin terrorszervezettel a 2023.október 7-i támadás során túszul ejtett izraeliek szabadon bocsátása érdekében. Karoline Leavitt szóvivő szerint a lépésről tájékoztatták Izraelt. Ezt megerősítette Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala is, de csak annyit fűzött hozzá, hogy „kifejezte érzéseit” a precedens nélküli közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban.

Egy palesztin forrás a BBC-nek elmondta, hogy a Hamász és az USA képviselője között több üzenetváltás történt, amit két személyes találkozó követett. „Trump elnök azt teszi, ami az amerikai nép érdeke”, mondta újságíróknak a fehér házi szóvivő.

A több mint 1200 halálos áldozattal járó 2023. október 7-i támadás során a Hamász elhurcolt 251 embert. 59-et tartanak továbbra is Gázában, de Izrael szerint 24-en élték csupán túl a másféléves fogságot. A túszok között öten amerikai állampolgársággal is rendelkeznek, de feltételezések szerint csupán a 20 éves Edan Alexander van még életben. Ő nem került be az eddigi túszalkukba, mivel izraeli katona, és jelenleg nincs ütemterv a szabadon bocsátására.

Az Egyesült Államok és a Hamász közötti tárgyalásokról elsőként beszámoló Axios szerint a felek Katarban a túszok kérdésén kívül a háború befejezését célzó szélesebb körű megállapodásról is tárgyaltak.

Ugyancsak Katarban zajlottak a január 19-én életbe lépett tűzszüneti megállapodást előkészítő tárgyalások, amelyekben az Egyesült Államok mellett Egyiptom is fontos szerepet játszott. Az eredetileg Joe Biden által javasolt, de Donald Trump által „kisajátított” kezdeményezés első szakasza beszüntette a Hamász és az izraeli hadsereg között 15 hónapig tartó harcokat, lehetővé téve 33 izraeli túsz és mintegy 1900 palesztin fogvatartott szabadon bocsátását. Az egyezség szerint már hetekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat a második szakaszról, amelynek célja az állandó tűzszünet, az összes megmaradt túsz szabadon bocsátása és az izraeli erők Gázából való kivonása. A harmadik szakasz az elhunyt túszok holttestének hazaszállítását és Gáza újjáépítését írta elő.

Az első szakasz szombati lejártakor az izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy Steve Witkoff amerikai megbízott új tervvel állt elő. A tűzszünet első szakaszát további 50 nappal meghosszabbítanák – az iszlám szent hónap, a ramadán és a zsidó húsvét utánig –, cserébe a Hamász azonnal elengedné a megmaradt túszok felét. Hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra, Izrael bejelentette, hogy blokkolja a humanitárius segélyek bejutását Gázába, illetve nem vonja ki csapatait az Egyiptom és a Gázai-övezet határán húzódó Philadelphi-folyosóról. Később a tel-avivi kabinet közölte, hogy az izraeli hatóságok átveszik a közvetlen irányítást a Gázába belépő és ott kiosztott segélyek felett.

Kedden Netanjahu jelezte, hogy kész növelni a nyomást a Hamászon, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy leállítják Gáza áramellátását. Egyiptom és Katar a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősítette Izrael lépéseit.

A Hamász korábban kijelentette, hogy nem fog beleegyezni az első szakasz meghosszabbításába, ha a közvetítők nem garantálják, hogy a második fázis – vagyis az állandó tűzszünet – végül megvalósul. A palesztin terrorszervezet alkupozíciója rendkívüli módon meggyengülne a túszok nélkül, ezért mindent megtesz, hogy megtartsa őket, amíg nem sikerül számára elfogadható megállapodásra jutni.

Az október 7-i véres támadás után az izraeli miniszterelnök elsődleges célként határozta meg a Hamász katonai erejének lerombolását és politikai uralmának megszüntetését. Az elmúlt hetekben az izraeli túszok szabadon bocsátását övező, gondosan koreografált szertartásokkal azonban a Hamász jelezte, hogy bár jelentősen meggyengült, távolról sem semmisült meg. Az erődemonstrációk feldühítették a tel-avivi vezetést.

Washington szerint a Hamászt „már nem érdekli a tárgyalásos tűzszünet”. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa vasárnap teljes mértékben támogatta Izrael „következő lépését”. Hogy ez pontosan mi lesz, egyelőre nem tudni. Mindenesetre Netanjahu kormánya jelezte, hogy amennyiben a tárgyalások zsákutcába jutnak, Izrael fenntartja magának a jogot az – elmúlt másfél év alatt több mint 48 ezer halálos áldozatot követelő – harcok újraindítására.

Szerdán az Egyesült Államok és Izrael elutasította a Gázai övezet háború utáni újjáépítésére vonatkozó arab tervet, amely lehetővé tenné, hogy az ott élő 2,1 millió palesztin a lakóhelyén maradhasson. A javaslat az arab vezetők kairói csúcstalálkozóján fogalmazódott meg kedden, válaszul Donald Trump felvetésére, miszerint az Egyesült Államok átveszi Gázát, a lakosságát pedig véglegesen kitelepíti.

Az arab terv szerint Gázába nemzetközi békefenntartókat küldenének, az övezetet pedig ideiglenesen független szakértőkből álló bizottság irányítaná. A Fehér Ház és az izraeli külügyminisztérium elvetette a javaslatot mondván, hogy az nem veszi figyelembe „a gázai valóságot”.