Az izraeli hírszerzés megerősítette, hogy nem semmisítették meg Irán atomprogramját az amerikai bombatámadások júniusban. Úgy tűnik azonban, hogy a teheráni vezetés mindenáron el akarja kerülni az ENSZ és a nyugat-európai hatalmak szankcióinak visszaállítását, és – egyelőre legalábbis – „pihenteti” az amerikai bunkerromboló bombák elől kimenekített, közel fegyverminőségű uránkészletét.

Az Irán és az amerikai–izraeli szövetség között június 13. és 25. között vívott 12 napos háború során, az iráni nukleáris létesítmények elleni csapások óta a hivatalos beszámolók továbbra is ellentmondanak egymásnak Irán nukleáris fegyverprogramjának státuszáról. Július 10-én Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a Le Monde-nak nyilatkozva „téves számításnak” nevezte az állítást, hogy a programot megsemmisítették. Mi több – miközben hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés, polgári célokat szolgál –, burkoltan azzal fenyegetett, hogy a támadások nyomán ismét fellángolhat a nukleáris fegyverkezési verseny. „Ami valóban visszafordíthatatlan, az az atomsorompó-rendszerre mért csapás” – fogalmazott, „álhírnek" minősítve Donald Trump amerikai elnök június 26-i kijelentését, miszerint az USA „teljesen megsemmisítette az iráni nukleáris programot”.

Az utóbbi értékelést kétségbe vonta néhány nappal később a katonai hírszerzéstől kiszivárgott jelentés, miszerint az iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapások valószínűleg csak hónapokkal hátráltatták az Iszlám Köztársaságot az atombomba felé vezető úton. Utólag a Pentagon vezetői Donald Trump utasítására rendkívüli sajtótájékoztatón próbálták cáfolni az elnök számára kínos információszivárgást.

Az Elysée-palotához közelálló diplomáciai forrás szerint szeptember elején az izraeliek megosztották saját értékelésüket az iráni atomlétesítményekre mért júniusi csapásokról. Ez az elemzés is ellentmond a Fehér Ház nyilvános álláspontjának. Az izraeli–francia információcserét ismerő forrás a Le Monde-nak elmondta: Izrael azt közölte, hogy miközben a centrifugagyártó telephelyek és az urándúsító létesítmények többsége megsemmisült – elsősorban Fordóban és Natanzban –, Irán még mindig rendelkezik ilyen típusú berendezésekkel. Ezek mennyisége jelenleg nem eléggé magas, de a program újraindítása csak idő kérdése.

Az izraeli hírszerzés elemzése alapján Teheránnak továbbra is rendelkezésére áll az atombomba előállításához szükséges teljes anyagkészlet. Úgy becsülik, Iránnak mintegy 450 kilogramm 60 százalékra dúsított uránja van gázhalmazállapotban, ami tíz atombomba előállításához lenne elegendő. (A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség július közepén feltételezte, hogy Iránnak mintegy 8 tonna 60 százaléknál kisebb sűrűségű uránja is volt.) Katonai felhasználásra az anyagot 90 százalékra kell dúsítani, viszont szakértők szerint 60 százalék feletti dúsítás esetén a munka mindössze tíz százaléka van hátra, a szükséges centrifugák pedig elférnek egy 250 négyzetméteres teremben. Izraeli tisztviselők szerint egy ilyen titkos létesítmény felszerelése bőven az iráni hatóságok képességeinek határain belül van. A franciákkal megosztott elemzés arra is kiterjed, hogy Irán továbbra is rendelkezik a szükséges szakértelemmel, annak ellenére, hogy a 12 napos háború során megöltek több mint egy tucat tudóst, aki részt vett Irán nukleáris programjában.

Mindazonáltal a 90 százalékos dúsítás elérése még nem elegendő atomfegyver előállításához. A gázhalmazállapotú anyagot uránfémmé kell alakítani, illetve atomtöltet hordozására alkalmas eszközt kell kifejleszteniük. A téma szakértői között nincs egyetértés azt illetően, hogy Irán képes-e jelen fázisban áthidalni a két említett technikai akadályt.

A franciáknak nyújtott tájékoztatás alapján Izrael továbbra is rendelkezik megfelelő hírszerzési forrásokkal Irán határain belül, és képes észlelni a program újraindítását, beleértve új laboratóriumok megnyitását is. Ebben az esetben újabb támadásokat rendelne el, hogy elkerülje a perzsa atombomba fenyegetését, de ezúttal a rezsim vezetőit is célba venné.

Az Izrael által megosztott információk azért különösen értékesek Párizs számára, mivel a Le Monde értesülése szerint június vége óta az amerikai hírszerző ügynökségek mindenféle együttműködést megszüntettek európai partnereikkel az iráni nukleáris kérdésben.

A készletek nyomában

A Jerusalem Post angol nyelvű izraeli lap szerint az izraeli hírszerzés pontos információval rendelkezik arról, hol tárolja Irán a magas fokon dúsított, majdnem fegyverminőségű uránt, és ha Teherán megpróbálná felhasználni az anyagot nukleáris fegyver előállítására, Izrael képes lenne katonai vagy hírszerzési eszközökkel beavatkozni, hogy ezt megakadályozza.

Az iráni külügyminiszter a múlt héten azt állította, hogy az uránkészletek az Izrael és az Egyesült Államok által lebombázott létesítmények romjai alatt találhatók. Múlt kedden Irán megállapodásra jutott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel a bombatámadások után félbeszakadt ellenőrzések újraindításáról. Ez fontos, mivel a nyugati hírszerző ügynökségek feltételezik, hogy a Donald Trump által végzetesnek ítélt amerikai bombatámadások előtti napokban a teheráni vezetés gondoskodott az anyag nagy részének elköltöztetéséről. Ha ez igaz, a készletek jelentős része túlélhette a bunkerromboló bombák csapásait.

A megállapodás mögött az állhat, hogy Irán mindenáron el akarja kerülni az ENSZ és a nyugat-európai hatalmak szankcióinak visszatérését. A 2015-ös nukleáris alku részeként a francia–német–brit trojka aktiválhatja az úgynevezett kiváltó vagy visszalépési (snapback) mechanizmust, azaz visszaállíthatja a korábbi szankciókat a perzsa állammal szemben, ami rendkívül súlyos következményekkel járna az összeomlás szélén egyensúlyozó iráni gazdaságra nézve.

Az enyhülésben fontos szerepet játszhatott Ali Laridzsáni volt teheráni házelnök. A mérsékelt konzervatívnak tartott politikus, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács újonnan kinevezett titkára a The Telegraph cikke szerint arról győzködte a rezsim vezetőit, hogy a dúsítás fokának csökkentésével akadályozzák meg egy újabb háború kitörését. Azaz válasszanak a nukleáris ambíciók és a rendszer fennmaradása között.