Az idén már nem tartanak új választásokat Észak-Írországban - jelentette be pénteken Chris Heaton-Harris, a brit kormány északír-ügyi minisztere.

Az észak-írországi választásokat valamikor mindenképpen ki kell írni, mivel a májusi helyi törvényhozási választások óta nem alakult meg a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló új belfasti kormány. A kormányalakítás határideje egy hete lejárt, és Chris Heaton-Harris aznap bejelentette: a kialakult helyzetben törvényi kötelezettsége az új választások kiírása 12 héten belül. A miniszter ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben nem közölte a választások időpontját, mondván: erre majd ezen héten visszatér. Heaton-Harris azonban pénteken is csak annyit közölt, hogy decemberben nem tartanak törvényhozási választásokat Észak-Írországban. A miniszter úgy fogalmazott: "értékes tárgyalásokat" folytatott az észak-írországi közösségi képviselőkkel és az üzleti vezetőkkel, és meghallgatta aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai és költségei lennének egy mostani választási procedúrának. Hozzátette: a továbbiakról a londoni parlamentben ad majd tájékoztatást.

A május 5-én tartott észak-írországi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin eddig példátlan módon megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban, a Stormontban, ahol korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké - az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) - volt a legnagyobb létszámú frakció.

A tavaszi választásokon bekövetkezett történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehetett volna katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul. A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke lett volna jogosult.

Az új észak-írországi kormány azonban nem alakulhatott meg, mivel a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll törlését. E protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival, annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres, korábban katonai szigorral őrzött határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára, és fizikai ellenőrzésének megszűnése az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmánya. A DUP hivatalos álláspontja szerint azonban a protokoll kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyság integráns részeként.

A Sinn Féin mindazonáltal már a májusi választás eredményének ismertté válása után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az 1998-as megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.