Három európai pilótából kettő elismeri, hogy volt már legalább egy akaratlan elalvási epizódja a pilótafülkében repülés közben, míg közel egynegyedük rendszeresen repül még akkor is, amikor túlságosan fáradt a munkavégzéshez – számol be a Mediafax a The Guardian cikkére hivatkozva.

Az eredményeket az európai pilótákat képviselő European Cockpit Association (ECA) által végzett felmérés alapján tette közzé a The Guardian. Az augusztusban lebonyolított kutatás rávilágít arra, hogy a felhalmozódott fáradtság, a rendszertelen munkarend és a munkaidő meghosszabbítására irányuló nyomás továbbra is komoly problémát jelent a kereskedelmi repülésben.

A válaszadók mintegy 75 százaléka nyilatkozta úgy, hogy a felmérést megelőző négy hétben legalább egy alkalommal tapasztalt mikroalvást repülés közben.

A mikroalvás egy rendkívül rövid, akaratlan elalvási periódus, amely során a személy átmenetileg elveszíti az éberségét. A repülésben ez a jelenség súlyosan befolyásolhatja a reakcióidőt és a döntéshozatalt, különösen váratlan helyzetekben.

A megkérdezett pilóták több mint egyharmada szerint a pihenőidők nem elegendőek a fáradtság felhalmozódásának megelőzésére. A válaszadók fele elismerte, hogy az elmúlt három hónapban legalább egy olyan járatot teljesített, amelynél úgy érezte, fáradtság miatt alkalmatlannak kellett volna nyilvánítania magát a repülésre.

Tartanak a szankcióktól

A tanulmány szerint a pilóták 24 százaléka rendszeresen úgy dönt, hogy folytatja a repülést ahelyett, hogy jelentené, túlságosan fáradt. További 16,8 százalékuk inkább betegszabadságot vesz igénybe.

A válaszadók közel fele tart a vállalati negatív következményektől, ha jelzi a fáradtságát. Mindössze 11,9 százalékuk bízik azokban a rendszerekben, amelyekkel a légitársaságok az ilyen jellegű bejelentéseket kezelik.

Nyomás a munkaidő meghosszabbítására

A résztvevők csaknem 40 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző hónapban kihasználta a szolgálati idő parancsnoki döntéssel történő meghosszabbításának lehetőségét. Ez az eljárás kivételes körülmények között engedélyezett, azonban a válaszadók mintegy 70 százaléka fejezte ki aggodalmát az esetleges megtagadás következményei miatt.

A fapados légitársaságok és a személyzettel együtt bérbeadott repülőgépeket üzemeltető társaságok pilótái szintén problémákról számoltak be a fáradtság kezelésében. A diszkont fuvarozók esetében a válaszadók mindössze 15,6 százaléka véli úgy, hogy a munkáltató megfelelően kezeli a fáradtsággal járó kockázatokat.

Az európai pilótaszövetség a hatóságok beavatkozását kéri

Tanja Harter, az European Cockpit Association elnöke figyelmeztetett: a fáradtságkezelés felelősségét nem lehet kizárólag a pilótákra hárítani. A szervezet arra kéri az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (EASA), hogy szigorítsa a személyzet fáradtságára vonatkozó szabályokat, és biztosítsa, hogy a problémák bejelentése ne vonjon maga után szankciókat.

Ian Holder, a Baines Simmons repülésbiztonsági tanácsadó cég igazgatója pontosította, hogy a tanulmány a pilóták által bevallott tapasztalatokat tükrözi, nem pedig a balesetek vagy repülési incidensek közvetlen mérését. Az ECA sürgeti az európai hatóságokat, hogy még a következő átfogó értékelés előtt fogadjanak el intézkedéseket, figyelmeztetve, hogy a feltárt problémák nem maradhatnak megoldatlanul újabb három évig.