Az Európai Unió bővítésére Szlovénia számos kihívásra megoldást jelentő eszközként tekint – jelentette ki Janez Jansa miniszterelnök Ljubljanában csütörtökön abból az alkalomból, hogy július elsejétől hat hónapon át Szlovénia az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

Az elnöki tisztséget Szlovénia Portugáliától vette át, majd január elsejével Franciaországnak adja át.

Janez Jansa beszédében arra figyelmeztetett, amennyiben az Európai Unió sokáig késlekedik a bővítéssel, más veszi át a helyét a térségben. Reményét fejezte ki, hogy a tagjelölt országok EU-integrációs előrehaladását illetően egyetértés lesz a tagállamok között.

Beszélt arról is, hogy folytatni kell a koronavírus-járvány legyőzését célzó intézkedéseket, és fel kell készülni az esetleges újabb hullám kitörésére. Mivel egyetlen ország sem volt felkészülve olyan kihívásra, mint amilyet a jelenleg is tartó világjárvány okozott, Szlovénia soros EU-elnöksége idején mindenekelőtt az unió ellenálló képességének javítására és a járvány utáni károk helyreállítására összpontosít - közölte.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott Szlovénia elnökségi programja jegyében Európa válságból való kilábalására és ellenálló-képességének növelésére, Európa jövőjének átgondolására, a jogállamiság és az európai értékek előmozdítására, valamint a biztonságra és a stabilitásra fog törekedni az európai szomszédság terén.

Szlovénia terveket és mechanizmusokat kíván kidolgozni az esetleges világjárványok megelőzésére és kezelésére, valamint a nagyszabású kibertámadásokkal szemben. Szlovénia külön figyelmet fordít arra is, hogy az EU járvány utáni helyreállítása digitális, zöld és tisztességes legyen. A szlovén elnökség programját idézve elmondta, országa azt kívánja, hogy az EU a kiegyensúlyozott jogok és felelősségek uniója maradjon, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok, köztük a véleménynyilvánítás szabadságához való jog magas szintű védelemben részesül mindenki számára azonos kritériumok alapján.

Az elnökségi program szerint Szlovénia továbbá egy egységes és szabad Európai Unió megőrzésére törekszik, amely védi a külső határait, egyértelmű különbséget tesz a legális és az illegális migráció között, és amely békében él szomszédjaival és más földrészekkel egyaránt.

Janez Jansa a sok vitát kiváltó, a gyermekek védelméről szóló magyar törvényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, a tagországi állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács június második felében tartott csúcstalálkozóján heves vita folyt az uniós értékekről, azonban nem voltak lényegi különbségek az uniós országok között ezekben a kérdésekben. „Senki sem vonta kétségbe az egyenlőség elvét és azt, hogy mindenkit ugyanaz a jog illet meg függetlenül a származására vagy szexuális beállítottságára” – mondta. Hozzátette: az európai uniós intézmények, amennyiben az uniós jog megsértésnek gyanúja vetődik fel, eljárást indíthatnak.

Emlékeztetett, az Európai Unió 27, különböző történelmi háttérrel és kultúrával rendelkező tagországot számlál, ugyanakkor nem minden ország élhetett évszázadokon át jólétben és demokráciában. Azt mondta, az EU soha nem lesz olvasztótégely, amelyben minden tagország azonosan gondolkodik. Szlovénia nem támogatja, hogy Európa megosztottá váljon, ezért soros EU-elnöksége idején őszinte segítője lesz az EU jogállamiságról és az emberi jogokról folytatott vitáinak – tette hozzá a szlovén miniszterelnök.