Az Európai Bizottság megakadályozná, hogy a Google az Android segítségével uralja a mesterségesintelligencia-asszisztensek piacát, az Európai Parlament ugyanakkor továbbra is engedélyezné bizonyos privát üzenetek automatizált átvizsgálását. A két ügy közös kérdése az, hogy ki gyakorolhat ellenőrzést a telefonunk, az adataink és a digitális kommunikációnk felett.

Az Európai Unió egyszerre próbálja megakadályozni, hogy a Google kisajátítsa a mobilos mesterséges intelligencia piacát, és fenntartani azt a jogi lehetőséget, amely alapján a nagy technológiai cégek bizonyos privát üzeneteket automatizált rendszerekkel vizsgálhatnak át. A két ügy más célt szolgál, mégis ugyanahhoz a kérdéshez vezet: valójában ki rendelkezik a telefonunk, az adataink és a digitális kommunikációnk fölött?

Július végén olyan döntést hozhat az Európai Bizottság, amely hosszú évekre meghatározhatja az európai mesterségesintelligencia-piac szerkezetét. Brüsszel arra kötelezné a Google anyavállalatát, az Alphabetet, hogy az Androidon működő rivális MI-asszisztensek ugyanolyan hozzáférést kapjanak a telefon rendszerfunkcióihoz, mint a Gemini. A tervezet első pillantásra technikai részletekről szól, valójában azonban arról, hogy a felhasználó vagy az operációs rendszer tulajdonosa választja-e ki a mobilos MI-verseny győztesét.

Az Android az európai mobilfelhasználók mintegy 60 százalékát éri el, ezért a Google nem egyszerűen egy a szolgáltatók közül. A vállalat egyszerre versenyző és kapuőr, hiszen ellenőrzi azt a rendszert, amelyen keresztül a többi asszisztensnek el kell jutnia a felhasználókhoz. Ez különösen fontos most, amikor az MI-asszisztensek már nem csupán kérdésekre válaszolnak, hanem üzeneteket írnak, naptárbejegyzéseket készítenek, alkalmazásokat kezelnek, dokumentumokat keresnek, útvonalat terveznek és akár vásárlást is intéznek. Egy ilyen szolgáltatás akkor válik igazán használhatóvá, ha mélyen beépülhet a telefon működésébe, hozzáférhet a képernyő tartalmához, az alkalmazásokhoz, a felhasználó adataihoz és a készülék számítási kapacitásához.

A Bizottság négy területen bontaná le a Gemini jelenlegi előnyét. A rivális asszisztensek ugyanúgy elindíthatók lennének a kezdőgomb vagy a navigációs sáv hosszú megnyomásával, és saját felületüket is megjeleníthetnék az éppen használt alkalmazás fölött. A hangalapú aktiválásnál szintén megszűnne a Google kizárólagos helyzete: más szolgáltatások is telepíthetnének saját ébresztőszót, amely a „Hey Google” paranccsal párhuzamosan működne. A tervek szerint a fejlesztők által meghatározott hangparancsot 2027 januárjáig, a felhasználó által személyre szabható változatot pedig 2027 júliusáig kellene lehetővé tenni.

Legalább ennyire fontos az adatokhoz való hozzáférés. Egy asszisztens csak akkor tud valóban segíteni, ha látja a naptárat, meg tud keresni egy e-mailt, hozzáfér egy dokumentumhoz vagy fel tudja használni a helyadatokat. Az Android központi AppSearch rendszere jelenleg az alapértelmezett asszisztenshez kötődik, ami a Geminit hozza előnyös helyzetbe. Brüsszel azt szeretné, hogy a riválisok a felhasználó hozzájárulásával ugyanúgy hozzáférhessenek a Gmailből, a Google Drive-ból, a Térképből és a Naptárból származó információkhoz. Ez javíthatja a versenyt, de nem feltétlenül erősíti automatikusan a felhasználók ellenőrzését. Minél több szolgáltatás kap hozzáférést levelekhez, dokumentumokhoz, helyadatokhoz és a képernyő tartalmához, annál nehezebb átlátni, ki pontosan mit tud rólunk.

A harmadik változás az alkalmazásokon belüli műveleteket érintené. A Google saját asszisztense strukturált rendszerkapcsolatokon keresztül képes alkalmazásokat megnyitni, mezőket kitölteni, beállításokat módosítani és több lépésből álló feladatokat elvégezni. Egy külső szolgáltatás sokszor csak elmagyarázhatja, mit kellene tennie a felhasználónak. A Bizottság ezért megnyitná azokat a felületeket, amelyeken keresztül egy rivális asszisztens például bevásárlólistát készíthetne egy üzenetből, időpontot rögzíthetne a Google Naptárban vagy szállásajánlatokat hasonlíthatna össze.

A negyedik terület a telefon számítási kapacitása. A készüléken futó mesterséges intelligencia gyorsabb lehet, internet nélkül is működhet, és kevesebb személyes adatot kell továbbítania a felhőbe. A Google AICore rendszere és az azon futó Gemini Nano azonban nem áll azonos feltételekkel a riválisok rendelkezésére. A tervezet ezért a hardveres gyorsítás, a háttérben történő futtatás és bizonyos rendszerszintű modellek megnyitását is előírná. A hozzáférést ingyenesen, megfelelő dokumentációval és a Google saját megoldásával azonos hatékonysággal kellene biztosítani.

Papíron ez világos szabálynak tűnik, a gyakorlatban azonban itt dőlhet el, hogy Brüsszel valóban megnyitja-e a piacot. A Google úgy is teljesítheti a kötelezettséget, hogy a szükséges felületeket formálisan elérhetővé teszi, a riválisok szolgáltatásai mégis lassabban, több engedélykéréssel vagy kevésbé megbízhatóan működnek. Egy mobilos alkalmazásnál néhány másodperc késés vagy néhány plusz kattintás is elég lehet ahhoz, hogy a felhasználó visszatérjen az alapértelmezett megoldáshoz. A Bizottság ezért nem egyszerűen hozzáférést, hanem azonos késleltetést, azonos adatminőséget és azonos felhasználói terheket követelne.

Brüsszel sietsége érthető: a keresőmotor piacon már kiderült, milyen erőteljes lehet az alapértelmezett beállítás és az előtelepítés. Egy amerikai bíróság szerint a Google exkluzív terjesztési megállapodásokkal védte keresőpiaci monopóliumát. Az Apple a keresési bevételek nagyjából 36 százalékát kapta azért, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső a Safariban, a Siriben és a Spotlightban, az éves kifizetés pedig meghaladta a 20 milliárd dollárt. Az androidos készülékgyártókkal kötött szerződések szintén biztosították a Google keresőjének előtelepítését és kiemelt helyét. Mire a hosszú jogi eljárások végére kimondták a monopóliumot, a piaci viszonyok már évek óta megszilárdultak.

Az MI-asszisztensek piacán mindez sokkal gyorsabban megtörténhet. Több felhasználó több adatot, több bevételt és jobb finomhangolást jelent. Ha a Google az Android segítségével már a piac kialakulásának elején maga felé tereli a felhasználók többségét, a kisebb szereplők akkor is lemaradhatnak, ha technológiailag versenyképesek.

Az európai vállalkozások különösen nehéz helyzetből indulnak. A Draghi-jelentés szerint a globális MI-startupfinanszírozás 61 százaléka amerikai, 17 százaléka kínai, és csak 6 százaléka jut uniós cégekhez. Az Android megnyitása legalább a terjesztési hátrány egy részét csökkentheti. Európa valószínűleg nem tud több tőkét és nagyobb technológiai költségvetést biztosítani, mint az Egyesült Államok, de olyan piacot teremthet, ahol egy európai fejlesztőnek nem kell a Google jóindulatára várnia ahhoz, hogy szolgáltatása valóban használható legyen.

A terv legnagyobb hiányossága, hogy az Apple kimarad belőle.

A személyes üzenetek ellenőrzése is visszatér

Az Európai Parlament közben egy másik, jóval érzékenyebb kérdésben is döntött. A képviselők 2028-ig meghosszabbították a Chat Control néven ismert ideiglenes szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a technológiai vállalatok automatizált rendszerekkel vizsgálják át a nem titkosított privát üzeneteket. A cél a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak és az online behálózás kiszűrése, amihez a rendelet bizonyos esetekben felmentést ad az uniós elektronikus adatvédelmi szabályok alól.

A Chat Control 1.0 nem új rendelkezés, 2021 júliusa óta hatályban volt, és most azért került ismét napirendre, mert lejárt az alkalmazhatósága. A szabályozás nem kötelezi a Metát, a Google-t, a Microsoftot vagy más szolgáltatókat az üzenetek ellenőrzésére, de lehetővé teszi, hogy önkéntes alapon algoritmusokkal átvizsgálják a felhasználók e-mailjeit és csevegéseit. A végpontok között titkosított üzenetek hivatalosan továbbra sem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Ez lényeges különbség a jóval vitatottabb Chat Control 2.0-hoz képest. A véglegesnek szánt szabályozás kötelezővé tenné az ellenőrzést, és a végpontok között titkosított kommunikációra is kiterjesztené. Egy európai központi szervet is létrehoznának, amely mesterséges intelligencia segítségével vizsgálná a feltárt tartalmakat. Erről a javaslatról évek óta nincs megállapodás, főként azért, mert sokan attól tartanak, hogy a titkosítás megkerülése vagy gyengítése nemcsak a bűnözők, hanem minden felhasználó kommunikációját sebezhetőbbé tenné.

Az ideiglenes szabályozás meghosszabbítása sem ment simán. Az Európai Parlament március 26-án 311 ellenszavazattal és 228 igen szavazattal elutasította a hosszabbítást, ezért a rendelet április 4-én hatályát vesztette. Júliusban azonban újra szavaztak róla, eltérő eljárási feltételek között. Az elutasításhoz legalább 361 képviselő támogatására lett volna szükség. Bár 314-en ellene, 276-an mellette szavaztak, 17-en pedig tartózkodtak, az ellenzők nem érték el a szükséges abszolút többséget. A szabályozás így annak ellenére továbbhaladt, hogy a szavazáson több ellenzője volt, mint támogatója.

A helyzet jogilag lehet szabályos, politikailag azonban nehezen védhető. Egy olyan rendeletnél, amely a magánkommunikáció automatizált ellenőrzését teszi lehetővé, különösen fontos lenne az egyértelmű és széles parlamenti támogatás. A gyermekek védelmének célját kevesen vitatják, ebből azonban nem következik automatikusan, hogy minden technikai megoldás arányos vagy kockázatmentes. Az automatizált rendszerek tévesen is megjelölhetnek tartalmakat, az ellenőrzés jogi határai pedig később tovább tágulhatnak.

A Tanács jóváhagyása után a Chat Control 1.0 várhatóan 2028-ig marad hatályban, vagy addig, amíg az uniós intézmények meg nem állapodnak egy végleges szabályozásról. A szolgáltatók továbbra is átvizsgálhatják a titkosítással nem védett kommunikációt gyermekbántalmazási tartalmak után kutatva, de erre nem kötelezhetők. A végpontok között titkosított üzenetek egyelőre kívül maradnak a rendszeren.

A két uniós kezdeményezés között nehéz nem észrevenni az ellentmondást. Az Android szabályozásával Brüsszel csökkentené a Google hatalmát, mert nem akarja, hogy egyetlen vállalat döntse el, milyen MI-szolgáltatást használhatunk. A Chat Control esetében viszont éppen a nagy technológiai cégek rendszereire bízná a felhasználói kommunikáció automatizált vizsgálatát. Az egyik ügyben a vállalatok túlzott befolyása jelenti a problémát, a másikban ugyanezeknek a cégeknek adnak különleges jogi mozgásteret.