Akár kétszáz napot is igénybe vehet, mire új kormánya lesz Hollandiának
Megkezdi a koalíciós egyeztetéseket Rob Jetten, a holland parlamenti választások győztese, a liberális 66-os Demokraták párt (D66) elnöke – jelentették be kedden. Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője pedig gratulált a rivális párt győzelméhez.
A múlt héten tartott választáson szoros eredmény született, a végeredményt még nem hirdették ki hivatalosan, ez csak pénteken várható. A nem hivatalos végeredmény szerint mindkét párt 26 mandátumot szerez a 150 fős alsóházban, de a D66 több mint 28 ezer szavazattal megelőzte a PVV-t.

Wilders kedden elismerte, hogy liberális riválisa jelentős előnyre tett szert a szavazatszámlálás során. „Kevés az esély rá, hogy az eredmény megváltozik. Ezért gratuláltam Jetten úrnak a győzelemhez" - nyilatkozott Wilders újságíróknak. Korábban a PVV-elnök utalt arra is, hogy szerinte manipulálhatták a szavazatokat, de bizonyítékokkal egyelőre nem szolgált. A keddi bejelentés szerint a koalíciós tárgyalások előkészítéséért Wouter Koolmees, a Mark Rutte vezette régebbi kormány volt munkaügyi minisztere lett a felelős. A D66-os politikus, - aki jelenleg a holland vasúttársaság igazgatója - feladata az lesz, hogy találkozzon a pártvezetőkkel, és feltérképezze az új kormány megalakításának lehetőségeit.
Martin Bosma, a holland parlament alsóházának elnöke sajtótájékoztatón jelentette be a kinevezést, a megbeszélések szerdán kezdődnek. Koolmeesnek november 11-ig kell lezárnia a konzultációkat. Ezen a napon nyújtja be jelentését, majd két nappal később a parlamentben vitát tartanak az eredményekről és a kormányalakítási folyamat további lépéseiről.
Kapcsolódó
Bár a pártok egyetértenek abban, hogy a folyamatnak gyorsnak kell lennie, a főbb politikai erők továbbra is messze állnak egymástól a politikai irányt illetően. A Dutchnews hírportál tudósítása szerint Rob Jetten egy stabil koalíció létrehozását sürgette saját pártja a D66, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a Zöldek és a Munkapárt baloldali szövetsége (GroenLinks-PvdA) részvételével — ez az együttműködés 86 mandátummal rendelkezne a parlamentben. Korábban arra kérte a VVD vezetőjét, Dilan Yesilgözt, hogy működjön együtt a centrista koalíció létrehozásán, ő azonban kedden kizárta az együttműködést a GroenLinks-PvdA-val, mondván, hogy a két párt elképzelései „túl távol állnak egymástól”.
Az MTI általodézett Yesilgöz jelezte, hogy inkább egy jobbközép koalíciót támogatna a VVD, a D66, a CDA és az euroszkeptikus Helyes Válasz 21 nevű párt (JA21) részvételével, és úgy nyilatkozott, hogy a szélesebb körű összefogások "valami köztes" megoldást jelentenének. A várhatóan kilenc mandátummal rendelkező JA21 vezetője, Joost Eerdmans kijelentette, hogy nyitott egy jobboldali koalícióra, de mivel számításai szerint annak pontosan 75 mandátuma lenne, szükség lehet egy további pártra a stabilitás érdekében.
Egy kisebbségi kormány sem kizárt
A CDA vezetője, Henri Bontenbal, akinek pártja várhatóan kulcsszerepet játszik majd centrista partnerként, nem nevezett meg konkrét preferenciát. Azt mondta, hogy a tárgyalásoknak arra kell összpontosítaniuk, „mi valósítható meg”, és nem zárta ki a kisebbségi kormány lehetőségét sem. Amíg az új koalíció létre nem jön, az eddigi miniszterelnök, Dick Schoof ügyvivő kormánya intézi az ország ügyeit. Schoof kijelentette, hogy várhatóan karácsonyig hivatalban marad, Jetten viszont hangsúlyozta, hogy nem lehet az időt vesztegetni hosszadalmas kormányalakítással.
„Wilders visszaesése alapvetően annak köszönhető, hogy az előző választás után létrejött négypárti koalíciós kormányban, amelyben ő volt a legerősebb, úgy viselkedett, amit a többi párt nem tekintett megfelelőnek, és végül Wilders borította fel azt a kormányt túlzott követeléseivel, és úgy tűnik, hogy ez a választóknak se tetszett, inkább egy konstruktívabb pártot igyekeztek keresni, és sokan mentek át a jobboldali liberális VVD-hez, vagy az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládban levő JA21 nevű párthoz” – mondta az InfoRádióban Harb Jad Marcell.
.jpg)
A Magyar Külügyi Intézet kutatója az erőviszonyok alapján úgy látja, hogy a legalább 76 fős parlamenti többséget egy alapvetően jobboldali kormány szerezheti meg, amelyben azonban benne lehet a korábbi eredményéhez képest 17 új parlamenti helyet szerző balliberális D66. Szintén kormánypárt lehet a kereszténydemokrata CDA és a jobboldali liberális VVD, Mark Rutte volt miniszterelnök, jelenleg NATO-főtitkár pártja, valamint a JA21.
A mindössze 38 éves Rob Jetten vezette D66 meghatározó szereplő lett a holland parlamentben, a párt a két legfontosabb kampánytéma közül a bevándorlásban nem fogalmazott meg szigorú álláspontot, viszont a lakhatási válság kezelésére ambiciózus tervei vannak: új városokat, sőt egy új lakószigetet is építenének – magyarázta Harb Jad Marcell. A várhatóan bonyolult pártösszetétel miatt a kutató szerint hosszú kormányalakítás várható, véleménye szerint akár kétszáz napot is igénybe vehet, mire új kormánya lesz Hollandiának.
CSAK SAJÁT