A szeptember 25-ei parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot – számolt az MTI.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb támogatottságú párt huszonnégy százalékkal az FdI Giorgia Meloni vezetésével, ezt követi 22,6 százalékkal a balközép Demokrata Párt (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a huszonöt százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.

A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a negyvenkilenc százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is negyvenhat–negyvennyolc százalék között teljesít. Ezzel szemben a PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll.

A harmadik legnagyobb jobboldali párt a Matteo Salvini vezette Liga, a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága tizenegy százalék körüli értéket mutat.

Az új centrum – amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre – nem éri el az ötszázalékos támogatottságot. A Demopolisnak nyilatkozók hatvanhét százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest hat százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.

„Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben” – nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.

Szeptember 25-én több mint ötvenmillió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.

A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak 600 tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a három, a szövetségeknek pedig a tíz százalékot.