Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, illetve tűzvédelemben használt fluortartalmú gázok, az úgynevezett F-gázok és más ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályokat – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn, írja az MTI.

A üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra.
Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében. A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F-gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók (<12kW) esetében 2032-ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035-ig, az F-gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030-ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések (>52kV) esetében pedig 2032-ig kell ezt megtenni.

Az uniós tanács elfogadott egy másik, az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet is. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban, különösen a szigetelőhabokban a felújítások során, ami az unióban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként, azaz más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban, technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.

Kapcsolódó

Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett

A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak.

Északi-sark ózonlyuk ózonréteg

Az uniós tanács szavazásával lezárult az elfogadási eljárás. A két rendeletet most a tanács mellett az Európai Parlament is aláírja, majd kihirdetésüket követő 20 nappal hatályba lépnek.