A Bibi-korszak vége: 12 év után távozott az izraeli kormány éléről Benjámin Netanjáhu

Benjámin Netanjáhu rendkívül eredményes miniszterelnök volt, aki a nacionalizmust az idegengyűlölettel és elitellenességgel ötvözve nyerte sorra a parlamenti választásokat. A leváltásán túl ellenfelei nem sok mindenben értenek egyet.

Tizenkét év után úgy ült össze Izrael kormánya, hogy az asztalfőn nem Benjámin Netanjáhu ült. A Bibinek becézett konzervatív politikus rekord hosszúságú miniszterelnöki pályafutása véget ért Naftali Bennett vasárnapi beiktatásával, amelytől egyébként a távozó kormányfő tüntetőleg távol maradt.

„Savanyú, rosszkedvű, nem államférfihoz méltó – Trump-szerű az utolsó pillanatig” – jellemezte a gesztust Yossi Verter politikai elemző a Háárec napilap hasábjain. Nem volt ez mindig így: a Reuters hírügynökség felidézi, hogy 1999-ben, amikor legutóbb Netanjáhúnak távoznia kellett a kormány éléről, egy pohár borral a kezében és szívélyes szavakkal adta át a mandátumát az akkori választásokon győztes munkáspárti vezetőnek, Ehud Baraknak.

A jobboldali Likud pártot vezető, ellenzékbe került, 71 éves Netanjáhu azt ígérte, hogy hamarosan visszatér a hatalomba. „Visszatérési stratégiájának” alapja a frissen beiktatott kormány törékeny parlamenti többsége (a kneszet egyetlen fős szavazattöbbséggel, 60-59-es arányban választotta meg Bennettet), illetve az a tény, hogy a baloldali, centrista, jobboldali és arab tömörülésekből álló „szivárványkoalíciót” Netanjáhu hatalomból való eltávolításán túl nem sok minden köti össze.

Maga a hivatalba lépő Naftali Bennett miniszterelnök sok tekintetben osztja elődje nézeteit. A koalíciós egyezmény értelmében a 49 éves ultraortodox és milliomos Bennettet 2023-ban a népszerű volt televíziós műsorvezető Jaír Lapid váltja a miniszterelnöki poszton.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A pártszövetség „megmaradási stratégiájának” erős pontja a vitás kérdések – köztük Izrael állam palesztinokkal kapcsolatos politikája – kerülése. „Arra fogunk összpontosítani, amit meg tudunk valósítani, ahelyett, hogy azon vitatkoznánk, ami lehetetlen” – fogalmazott Bennett.

Netanjáhú harcias nyilatkozatai ellenére a kormányváltásra a legtöbb elemző egy korszak lezárásaként tekint. A 71 éves konzervatív politikus most „mindössze” tizenkét év után távozik a miniszterelnöki tisztségből, viszont durván negyed századot töltött az izraeli politika élvonalában. 1996 óta összesen 15 évig volt kormányfő öt mandátum alatt, máskor pedig – kisebb megszakításokkal – különböző tárcákat irányított.

Vitatott személyiség…

Barack Obama ki nem állhatta, és ennek hangot is adott egy óvatlan pillanatban a 2011-es G20-csúcs után. Az értekezlet végén bekapcsolva maradt mikrofonoknak köszönhetően az újságírók fültanúi lehettek, amint az amerikai elnökkel csevegő Nicolas Sarkozy francia elnök hazugnak nevezi az izraeli kormányfőt. „Neked van eleged? Nekem minden nap dolgom van vele” – vigasztalta Obama.

Ezzel szemben utódja, Donald Trump meghitt kapcsolatot ápolt Bibivel, akit „elképesztő fickóként” ajánlott az izraeli választók figyelmébe a 2013-as előrehozott választásokat megelőző kampányban. Netanjáhu baráti kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Silvio Berlusconi volt olasz kormányfővel és Jair Bolsonaro brazil elnökkel is.Fotó: Agerpres/EPA

Netanjáhu virágzó gazdaságot és egyebek mellett a világ legsikeresebb Covid-19 elleni oltáskampányát hagyja maga után. Vezetése alatt Izrael – premierként – több arab országgal békét kötött. Mindazonáltal megosztó személyiségként tartják számon, aki a nacionalizmust az idegengyűlölettel és elitellenességgel ötvözve nyert parlamenti választásokat – írja róla az Economist.

A hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodott azután is, hogy három rendbeli korrupció és hivatali visszaélés gyanújával vádat emeltek ellene. Izrael történetében még sohasem fordult elő, hogy regnáló miniszterelnök üljön a vádlottak padján. Netanjáhu azonban tagadta a vádakat, és lemondás helyett a sajtó, az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek ellen vagdalkozott, „boszorkányüldözéssel” vádolva őket.

… de eredményes

Az izraeliek nem azért szavaztak rá, mert „briliáns politikus, természetfeletti módon gátlástalan, és mérhetetlen szerencséjére nincs olyan politikai vetélytársa, aki hozzá hasonló kormányfői aurával rendelkezne, hanem mert bármennyire is kényelmetlen és fájdalmas elismerniük a bírálóinak, Netanjáhu sok területen eredményes miniszterelnök volt – fejtegette Aaron David Miller, az amerikai külügyminisztérium egykori közel-keleti elemzője.

Netanjáhu kormányzása relatív gazdasági stabilitást és gyarapodást, biztonságot jelentett, nem utolsó sorban pedig drámai módon megnövelte – a regionális és nemzetközi instabilitás dacára – Izrael fontosságát a diplomáciai porondon. Ennek köszönhetően őrizhette meg vezető helyét az izraeli belpolitikában a 44 éve alakult Likud, amelyet 33 éve irányít az izraeli ellenzék újdonsült vezére.

Kormányzásának első évtizede volt a legcsöndesebb Izrael történelmében, 2009 és 2019 között nem volt jelentősebb arab-izraeli összecsapás. Ez az időszak különösen a XXI. század első évtizedével összehasonlítva volt békés: 2000-2005 között a második intifáda több mint ezer izraeli életet követelt, a 2006-os libanoni háború miatt pedig egy hónapra teljesen leállt a gazdaság az ország északi felében.

A viszonylagos „csend” ellenére a palesztin terrortámadások problémája megmaradt, sor került egy véres háborúra is a Hamásszal 2014-ben, viszont Netanjáhu óvatos és kockázatkerülő megközelítésének köszönhetően Izrael nem adott lovat a Hamász alá – legalábbis idén tavaszig nem –, és az orosz elnökkel folytatott együttműködésnek köszönhetően kimaradt a szíriai polgárháborúból, és elkerülte a komoly összetűzést Iránnal.

Mindazonáltal öröksége a biztonság terén vitatható. Netanjáhu tudatosan kihasználta a Hamász és a Fatah közötti megosztottságot, és meg sem próbálta feléleszteni az akadozó békefolyamatot, ellenkezőleg, igyekezett teljesen eltemetni azt a zsidó telepesek gyarapításával, miközben tartózkodott a vitatott kampányígéreteknek a teljesítésétől – például Ciszjordánia annektálásától –, amelyek miatt összetűzésbe került volna a nemzetközi közösséggel.

Az egykori védelmi főnök Naftali Bennett várhatóan e téren is elődje követője lesz, hiszen maga is támogatja Ciszjordánia egyes részeinek annektálását. Vasárnapi parlamenti felszólalásában azt is hangsúlyozta, hogy Netanjáhu nyomdokaiba lépve ellenzi az Egyesült Államok esetleges visszatérését a 2015-ös iráni nukleáris megállapodáshoz, amelyből a volt elnök, Donald Trump 2017-ben kilépett.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?