Megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint reggel 8-tól délután 17 óráig járulhatnak az urnákhoz. A választások kimenetelétől függetlenül az ország politikai rendszere parlamentárisról elnökire változik.

A török hatóságok összesen 59 millió 391 ezer 328 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 56 millió 342 ezer 263-at belföldön, 3 millió 49 ezer 65-öt pedig külföldön.

Az NTV török hírtelevízió információi szerint a választóknak két szavazócédulát kell a kívánt helyen pecséttel megjelölniük. Az egyik lapon a hat államfőjelölt, a másikon a nyolc induló párt és a néhányuk által alkotott, két ellentétes pártszövetség szerepel. A voksolók a két cédulát egyazon borítékba helyezve dobják be azt az urnába.

A szavazófülkébe mobiltelefont, fényképezőgépet, videokamerát és bármilyen más, felvétel rögzítésére vagy kommunikációra képes berendezést bevinni tilos. A választó ezeket az eszközöket a szavazatszámláló bizottságnak kikapcsolt állapotban előzetesen leadja, majd a szavazóhelyiség elhagyásakor visszakapja.

A parlamentárisról az elnöki rendszerre tér át az ország

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében helyi idő szerint este 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos lesz magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele.

Este 18 és 21 óra között a sajtóorgánumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.A YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint este 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

A választások kimenetelétől függetlenül az ország politikai rendszere parlamentárisról elnökire változik, tehát a végrehajtó hatalom feje immár nem a kormány, hanem a köztársasági elnök lesz.

Több államfőjelölt is megméretkezik

Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke. Két további jelölt, Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (Saadet Partisi) színeiben a kevésbé esélyesek közé tartozik.

A tét: lesz-e 50 százaléka Erdogának?

A pártok tekintetében a hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotja a "Népszövetség" nevű pártszövetséget. A CHP, a Jó Párt és az Aranykor Pártja pedig az ellenzéki "Nemzetszövetséget". Figyelemre méltó, hogy az ellenzéki oldalon egymástól mennyire eltérő nézeteket valló pártokból jött létre az összefogás.

Önállóan indul a HDP, a kurd iszlamista Szabad Ügy Pártja (Hür Dava Partisi) és a Haza Pártja.

A választások legfontosabb kérdése az, hogy Erdogannak sikerül-e megszereznie a szavazatok legalább 50 százalékát és ezzel már az első fordulóban megnyernie az államfőválasztást, valamint az, hogy a kormánypárt meg tudja-e őrizni parlamenti többségét az 550-ről 600 fősre bővülő törvényhozásban.

Az államfőválasztás esetleges második fordulójára július 8-án kerülne sor, a parlamenti választás egyfordulós.

Először használnak mozgóurnát

A külföldön élő törökök június 7. és 19. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein,   de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain vasárnap délután 17 óráig még ők is voksolhatnak. Kedd estig 1 millió 486 ezer 532 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk addig az időpontig 48,78 százalék volt. Az ő szavazócéduláikat a napokban Ankarába szállították és a kereskedelmi kamara épületének egyik raktárában helyezték el. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Érdekesség, hogy Törökországban ezen a választáson alkalmaznak először mozgóurnát. Az intézkedés 15 ezer 474 mozgáskorlátozott vagy ágyhoz kötött szavazónak nyújt segítséget.

Egész nap nem lehet alkoholt árusítani

A médiára vonatkozó korlátozásokon túl vasárnap helyi idő szerint reggel 6 órától éjfélig szintén tilos lesz az alkoholtartalmú italok eladása, valamint nyilvános fogyasztása. Az éttermek is csak ételt szolgálhatnak fel.

Ezen felül zárva tartanak a szórakozóhelyek, a bárok, a kocsmák, de a teázók, a kávézók, a mozik és még az internetkávézók is. Az NTV beszámolója alapján az indok, hogy ezek a helyek alkalmasak az emberek tömeges jelenlétére és propagandatevékenység végzésére. Továbbá a rendőrökön és a közrend védelmével megbízottakon kívül más nem tarthat magánál fegyvert. Este 18 óráig pedig még esküvőt sem szabad tartani, de 18 és 24 óra között is csak a felsorolt tilalmak betartásával.

Az ellenzéknek mindenütt van megfigyelője

A Hürriyet tekintélyes török napilap csütörtökön arról írt, hogy a CHP, a Jó Párt, az Aranykor Pártja, a HDP és civil szervezetek tagjaiból álló "Tisztességes Választás Platform" közölte: "az ellenzék" a 181 ezer 869 urna mellé együttesen mintegy 415 ezer bizottsági tagot és további 195 ezer megfigyelőt tudott állítani, tehát a választások biztonsága 99,9 százalékban garantált.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összesen 384 megfigyelőjét mozgósította a vasárnapi eseményre, míg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 33 megfigyelővel követi a történéseket.

 Az állandó akkreditációval rendelkező külföldi újságírókon felül 34 ország 635 sajtómunkatársa regisztrált a török választásokra