banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Kim Dzsong Un már nem ragaszkodik az amerikai csapatok kivonásához

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető már nem teszi nukleáris programja feladásának feltételévé azt, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait a Koreai-félszigetről – mondta Mun Dzse In dél-koreai elnök csütörtökön.

"Észak-Korea elkötelezett a teljes atommentesítés mellett" – erősítette meg Mun a médiának csütörtökön. "Nem szabnak olyan feltételt, amelyet az Egyesült Államok ne fogadhatna el, mint például a csapatok kivonását Dél-Koreából. Észak-Korea csak a vele szemben folytatott ellenséges politika feladásáról és egy biztonsági garanciáról beszélt" – tette hozzá.

Észak-Korea korábban az Egyesült Államok "ellenséges politikájával" igazolta fegyverkezését. Dél-Koreában 28 500, míg Japánban 50 ezer amerikai katona állomásozik. Emellett Szöul és Tokió nagyhatalmi szövetségesük nukleáris védelmét élvezi támadás esetén.

Észak-Korea pontos szándékai csak azután derülhetnek ki, hogy Kim Dzsong Un április 27-én találkozik Mun Dzse Innel, majd valamikor májusban vagy júniusban Donald Trump amerikai elnökkel – figyelmeztettek szakértők.

Az észak- és dél-koreai vezetők találkozója előtt, pénteken üzembe helyezik a forródrótot Phenjan és Szöul között – közölte a dél-koreai elnöki hivatal. Ezután alacsonyabb rangú tisztségviselők próbahívást folytatnak – tette hozzá Kim Ui Kjom elnöki szóvivő.

Kim Dzsong Un és Mun Dzse In megegyeztek, hogy a csúcstalálkozó előtt maguk is kipróbálják a forródrótot. Az első beszélgetés időpontját egyelőre nem rögzítették – mondta a szóvivő.

Eközben Mun Dzse In csütörtökön kijelentette: meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak-Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban, csak fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között. Hozzátette: a békeszerződés megkötésének feltétele, hogy Észak-Korea adja fel atomprogramját és ballisztikus rakétáinak fejlesztését.

Az 1950-53 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem csak fegyverszünet zárta le, ezért a két ország elvileg máig hadban áll egymással.

Kapcsolódók

Kimaradt?