Minden idők legmagasabb részvételére számítanak a katalán előrehozott választásokon.

A megkérdezettek 90.9 százaléka állította „teljes magabiztossággal”, hogy részt vesz a december 21-i katalán előrehozott választásokon – írta szerdai számában a barcelonában megjelenő La Vanguardia című spanyol lap a CIS közvélemény-kutató intézet felmérésére hivatkozva.

„Minden jel arra mutat, hogy rekordrészvétel mellett járulunk az urnákhoz jövő csütörtökön” – fogalmazott Oriol Bartomeus, a Barcelonai Autonóm Egyetem politikatudomány professzora. Mint emlékeztetett, az 1982-es parlamenti szavazásig kell visszamenni ahhoz, hogy olyan részvételi arányt találjunk (80.7 százalék), amely egyáltalán megközelítette a mostanra előre jelzett szintet. A katalán parlamenti választások történetében 77.5 százalék volt a legmagasabb részvételi arány – két évvel ezelőtt.

A 90 százalékos részvétel ritkának számít még olyan országokban is, ahol kötelező a részvétel a választásokon. Belgiumban például, ahol pénzbeli bírságokkal és választójog megvonásával „ösztönzik” a részvételt, sem haladja meg az arány a 85-90 százalékot. Hasonlóképpen Ausztráliában sem, ahol ugyancsak a polgárok pénztárcája bánja, ha nem voksolnak.

Lluís Oriols, a Carlos III. Egyetem oktatója az előrevetített számokat nagyon magasnak tartja. „A 100 százalékos részvételt lehetetlen elérni, olyan kulcsfontosságú szavazások esetében is, mint a skót függetlenségi népszavazás volt, a részvétel 85 százalékos volt. Minden társadalomban vannak olyan rétegek, amelyek soha nem szavaznak, bár a népszámláláskor felírják őket és ekként belekerülnek a választói népjegyzékbe” – fogalmazott. Hozzátette: továbbá ott vannak a mozgáskorlátozottak és azok, akik benne vannak a választói névjegyzékben, de időközben elhunytak.

Oriol Bartomeus professzor a katalán társadalom megosztottságának számlájára írja a magas részvételt. „Vannak olyanok, akik mindig szavaznak és vannak olyanok, akik sosem szavaznak. A részvételi arány azokon múlik, akik akkor szavaznak, ha úgy érzékelik, hogy a voksuknak súlya van, a tét nagy” – monda Bartomeus a La Vanguardiának.

A katalán regionális szavazások jelentősége fokozatosan nőtt 2012-től errefelé. Addig a Katalóniában élők másodrendű fontosságúnak tartották barcelonai parlamentet, a részvételi arány mindig alacsonyabb volt, mint a madridi törvényhozás esetében. Míg például 2010-ben csak a katalánok 60 százaléka szavazott a regionális parlamenti választások alkalmával, addig ez az arány 2015-ben 77.5 százalékra nőtt, meghaladva az országos parlamenti választásokon mért 70 százalékos arányt.

Kinek használ a magas részvétel?

Oriol Bartomeus professzor szerint téves az a megközelítés, hogy az „új” szavazatok kizárólag a katalán függetlenséget ellenzők táborát erősítik. „Egyenlőtlenül lesznek ugyan elosztva, de mindkét fél kap belőlük” – fogalmazott. Lluís Oriols megrajzolta a regionális voksolástól hagyományosan távol maradók robotképét: spanyol anyanyelvű, spanyol, illetve vegyes identitású, aki semmilyen rokonszenvet nem táplál a katalán függetlenségi mozgalommal. Ha ezeket az embereket sikerült megszólítaniuk a Madrid-pártiaknak, akkor megnyerhetik az előrehozott választásokat.

Munkanapon szavaznak

A részvételi arányt ugyancsak jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy december 21.-e csütörtökre esik. Ez eléggé rendhagyó Spanyolország történelmében, igaz ugyan hogy az első, 1977-es katalán parlamenti szavazást is munkanapon, egy szerdán tartották meg. Oriol Bartomeus szerint az „alsó rétegekben” lesz majd tényező a munkanapon való szavazás. „Bár a törvény előírja, hogy a munkavállalók 4 órát hiányozhatnak a szavazás napján, vannak olyanok, akiknek ez munkahelyi problémát okozna” – fogalmazott Bartomeus, aki szerint ez a tényező is egyenlőtlenül oszlik meg a pártok között. „Kevésbé érinti ez az együttható, azokat az alakulatokat, amelyek az idős korosztályból vagy a diákok köréből kapják szavazataik zömét” – mondta.