Az észak-koreai Rodong Szinmun pártlap vasárnapi számában „meggondolatlan katonai provokációval” vádolta az Egyesült Államokat, hozzátéve, hogy tetőfokra hághat az atomháború kirobbanásának veszélye. Két amerikai B-1B Lancer típusú hadászati bombázó pénteken gyakorlatozott Dél-Koreában.

​A manőver során dél-koreai F-15-ös típusú harci gépek, valamint amerikai F-16-sok csatlakoztak hozzájuk. A bombázók útjukban visszafelé csendes-óceáni Guamon lévő támaszpontjukra japán vadászgépekkel is repültek a Kelet-kínai-tenger felett.A gyakorlatozás válasz volt arra, hogy a phenjani rezsim július 4-én, az amerikai függetlenség napján, röviddel a hamburgi G20-csúcsot megelőzően tesztelte első interkontinentális ballisztikus rakétáját. A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után egy megbeszélés keretében egyébként Hszi Csin-ping kínai elnök vendégül látta amerikai kollegáját, Donald Trumpot, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter később újságíróknak elmondta, hogy a másfél órás megbeszélésen Hszi azt hangsúlyozta, tárgyalni kell Észak-Koreával. A kínai elnök azt mondta, hogy a kínai haditengerészet jövőre részt vesz a RIMPAC (Rim of the Pacific Exercise), amerikai vezetéssel zajló nemzetközi tengeri hadgyakorlaton. A kínai vezető Trumpnak kifejtette: Peking támogatja azt, hogy atomfegyvermentessé váljon a Korea-félsziget, megteremtve ott a békét és a stabilitást.

Kína sem ért egyet az amerikai és dél-koreai hadgyakorlatokkal

Kínát dühítik Észak-Korea ismétlődő nukleáris robbantásai és rakétatesztjei, ugyanakkor Peking azzal vádolja az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy hadgyakorlataik csak súlyosbítják a térségbeli helyzetet. Hszi Hamburgban megismételte azt a kínai elvi álláspontot, amely szerint a nemzetközi közösség ugyan szükségszerűen válaszol Észak-Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatait megsértő lépéseire, fokoznia kellene erőfeszítéseit a tárgyalások előmozdítására, a helyzet kezelésére és ellenőrzésére.

A kínai vezető megismételte, hogy Peking ellenzi a THAAD amerikai rakétavédelmi rakétarendszer hadrendbe állítását Dél-Koreában, álláspontja szerint az veszélyezteti Peking biztonságát. Washington és Szöul viszont arról biztosította Kínát, hogy a rendszer csupán az Észak-Korea elleni védekezést szolgálja, nem irányul Kína ellen. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint a kínai és az amerikai államfő megállapodott arról, hogy a Koreai-félsziget nukleáris ügyében szoros kapcsolatban maradnak és lépéseiket egyeztetik.