Theresa May alakítja meg az új brit kormányt
Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy ő alakítja meg az új brit kormányt.
May, aki előzőleg a londoni Buckingham-palotában járt, és kormányalakítási megbízást kért II. Erzsébet királynőtől, a Downing Streetre visszatérve közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek, és e tárgyalásokon az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot.
Theresa May bejelentette, hogy a kormányzásban a Konzervatív Párt segítségére lesz "barátja, és szövetségese", a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). A két párt hosszú évek óta erőteljes kapcsolatokat ápol, és ennek alapján "bízom abban, hogy képesek leszünk együttműködni az Egyesült Királyság egészének érdekében" - mondta rövid nyilatkozatában a brit kormányfő. May azonban nem tett említést a formális koalíció lehetőségéről.
A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.
A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot. Felmerül azonban a kérdés, hogy a DUP a konzervatív brit kormány támogatásáért cserébe kér-e majd engedményeket elsősorban az új kormány Brexit-stratégiájának kialakításában, különös tekintettel arra, hogy a brit EU-tagságról tavaly rendezett népszavazáson Skócia mellett Észak-Írországban is arra szavazott a többség, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
A DUP nem támogatja a kemény brexitet
Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban is többször kijelentette, hogy a párt nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett "kemény Brexit" politikáját. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy az Egyesült Királyság - legalábbis Theresa May korábban hangoztatott tervei alapján - az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie - mindenekelőtt az unión belüli szabad mozgás elfogadásával -, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
A Demokratikus Unionista Párt mindemellett nem támogatja a "kemény" határellenőrzés visszatérését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa. Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs.
Theresa May maga is jelezte korábbi nyilatkozataiban, hogy ő sem kívánja a határellenőrzések újbóli bevezetését Észak-Írország és Írország között. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország továbbra is tartja majd magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, és határellenőrzés nélkül elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Írországba, vagyis az Egyesült Királyságba.