Maliak százai fosztogatták kedd délelőtt Timbuktuban az arabnak mondott boltosok üzleteit, akiket azzal vádolnak, hogy a várost tíz hónapon át megszállva tartó fegyveres iszlamisták szövetségesei voltak, jelentette a helyszínről az AFP hírügynökség tudósítója. A francia és a mali hadsereg hétfőn foglalta vissza harc nélkül a várost.

A fosztogatók egyes boltokban lőszert és katonai rádiókat is felfedeztek, de az emberek nagy része vitt mindent, ami a keze ügyébe akadt, televíziókat, műholdas antennát, élelmiszert, bútort, edényt. Voltak üzletek, amelyet percek alatt teljesen kiürítettek. Még délelőtt kiérkezett egy járőr, és véget vetett a fosztogatásnak. Egy mali katonatiszt ígéretet tett, hogy nem fogják hagyni a fosztogatásokat. Azt is elismerte, hogy egyes helyeken találtak lőszereket.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet arra kérte a mali hatóságokat, hogy tegyenek azonnali intézkedéseket, amelyekkel megvédik a lakosokat az esetleges megtorlástól. Felidézték „az etnikumok közötti feszültségek nagy veszélyét" északon, ahol erős a rivalizálás egyrészt az iszlamistákkal többnyire egybemosott arabok és tuaregek, másrészt az ország lakosságának többségét alkotó feketék között.

Közben maliak százai menekültek el az északi Kidal városából az algériai határ felé, jelentette be kedden Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Kidalban és Tessalitban az élelem és más közszükségleti cikkek elosztását súlyosan befolyásolja a válság és a lezárt határ, amelyen át máskor sok importcikk áramlik be az országba, tette hozzá a szervezet szóvivője.

Kidalt most állítólag a tuareg Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) és az iszlamista Anszár ad-Dín csoportból kivált Azavadi Iszlám Mozgalom (MIA) ellenőrzi. Az MNLA azt hangoztatja, hogy nem keresi a konfliktust sem a francia hadsereggel, sem az afrikai katonákkal, csak „a mali hadsereg túlkapásainak" akar gátat szabni.

Londonban kedden bejelentették, hogy Nagy-Britannia kész maximum 240 katonával támogatni a Maliban zajló intervenciót, valamint az Afrikai Unió tervezett katonai kontingensének kiképzését. David Cameron brit miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy harcban nem vesznek majd részt az embereik.